Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
török.167 A török hódoltságot követően osztozott területén Jászdózsa és Tarnaörs. Délre pedig hasonló távolságra feküdt Négyszállás. A négy szállási „telek” egy része áthúzódott a dósai határba, amely a 19. század közepén „harang-gödrök-dűleje” néven volt ismert.168 Más középkori település nyomairól Jászdózsa határából nincs tudomásunk. Négyszállás A település magyar névadásé, arra utal, hogy négy szállás egybeolvadásából keletkezett. Területét 1699-ben teljes egészében Jászberény hasznosította, ezért határait Pentz nem írta le, mindössze annyit jegyzett meg, hogy egy órányi a hossza, félórányi a szélessége.169 Száz évvel később Bedekovich leírta határait, eszerint Négyszállás „éjszak felé Jász Berény Terénumához van kaptsolva, határi éjszakrul, az Árokszállási, Dósai föld, napkeletrül Berényi föld, délrül Jákóhalma, napnyugatrul az Ágói puszta”.170 Négyszállás elsősorban kapitánya, a Zsigmond által 1407-ben nemesített Kompolt révén vált a XV. század első felében viszonylag jelentősnek mondható jász településsé. Györffy Jászapáti mellett Négyszállás példája alapján, amelynek lakói 1393-ban felszántották az apáti jászok földjét,171 szűrte le azt a következtetést, hogy a jászok előbb tértek át a földművelésre, mint a kunok. Zsigmond 1409-ben, majd végleg 1410-ben Kompoknak, a négyszállási királyi jászok kapitányának és név szerint megnevezett rokonainak adta Kürt falubirtokot.172 Kürt teljes egészében csak 1438-ig maradt az adományos jászok birtokában, ekkor ugyanis négyszállási Kompolt unokája, László és egy Karácsonynak nevezett István fia Bálint Kürt fele részét Berzevici Pohárnok Istvánnak és fiának a kölcsönös örökösödés BAYERLE G. 1996. 92. p. Györffy Jászdózsa határában „nyugatra” helyezte a Miske határában fekvő Bodonytelkét (Bodunteluky) is. GYÖRFFY Gy. 1987. 74. p. Ennek megfelelően Bodonytelkének Miske és Hajóhalom között kellett volna elterülnie, azonban ennek régészeti nyoma nincs. PESTY F. 1978. 70, 73-74. p. „Harang-gödrök-dűleje” a községtől déli irányban Berény felé két dűllő föld tanulságra hol templom és több épületek csekély töredékei láthatók. ” SZMFN I. 1986. 6/319, 320. tétel. CSEH G. 1995. 219. p. TÓTH J. 1976. 52. p. GYÁRFÁS I. 1883. 521. p.; GYÖRFFY György: A kunok feudalizálódása. In: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században, (szerk. Székely György) Bp. 1953. 265. p. GYÁRFÁS I. 1883. 559-561. p.; BENEDEK Gy. 1997. 282-284. p. 49
