Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

ADATTÁR - CSEH GÉZA: Levél Kádárnak – Egy renitens pártmunkás esete a forradalom után

megkérdezte, hogyan válaszoljon a határral kapcsolatos kérdésekre, melyek ismét visszatérnek. Azt tudja és el is mondja, hogy az ott élő magyarok helyzete rendezve van, de ez kevés. Többen hozzászóltak ehhez a kérdéshez, s az elmondottakat a következőkkel toldottam meg az összefoglalóban. A határokat a magyar uralkodó osztály áruló magatartása miatt Trianon szentesítette, hogy a Szovjetunió nem törekedett 1945-ben ennek a megsemmisítésére, abban közrejátszott az akkori nemzetközi helyzet és az, hogy mi Hitler utolsó csatlósai voltunk. Viszont ha a magyar kommunisták - olyan körülmények között, amikor a végcél a világ nemzeteinek egyesülése, most viszont a szocialista építés érdekében és a béke érdekében az összefogás erősítése a fontos - árulást követnénk el a nemzetközi munkásmozgalommal szemben, ha nem az összefogás érdekében dolgoznánk. Az elvtársak véleménye szerint ez azt jelenti, hogy nem tekintem lezártnak a határkérdést. Nekem más a véleményem.

Tito pulai beszédének megvitatására sem én, s tudtommal más osztály más tagjai sem adtak utasítást. Az ágit. prop. vonalon dolgozó elvtársak közül eddig csak B. Kissné állította ezt. A sok körülmény helyett csak azt hadd írjam meg, hogy november 10-én egyáltalán nem gondoltunk vita szervezésére, joggal nevettek volna ki érte.

Ami Kálmán és Tóth elvtárs védelmét illeti, abban van igazság, de ezen is nagyon sok a lerakodás, mert a hibákat soha nem védtem, s még magyarázni sem akartam. Másról van itt szó. Két ténnyel szeretném megvilágítani. Néhány héttel ezelőtt az egyik végrehajtóbizottsági ülésen szóba került a 16 pont, sajnos a lezajlott párbeszéd nem lett jegyzőkönyvezve. Többek között elmondja Csáki elvtárs, hogy a 16 pontot még a nagygyűlés lefolyása előtt hajnalban továbbította Tóth Imre a járásoknak, s erről a végrehajtó bizottság többi tagjai sem tudtak. Vitába szálltam vele, hogy ez az állítás nem igaz, mert a 16 pont az után lett továbbítva, amikor visszamentünk a taggyűlésről. Ezt azért tudom így, mert mi munkatársak adtuk le a járásoknak, és egy vagy két járással én is beszéltem. Kökény elvtárs, a jászapáti járási titkár szintén megjegyzi, hogy ő is délután 1-2 óra között vette át a távmondatot.

A másik tényt a pártbizottság október 21-22-i határozatából veszem - ott is vitába szálltam ezzel a megállapítással - idézem: „a végrehajtó bizottság azért nem volt képes ezekre az erőkre támaszkodni, mert tagjaira hatással volt a hosszú ideig tartó revizionista propaganda, továbbá, mert néhány tagja, elsősorban Kálmán István elvtárs, volt első titkár és Tóth Imre elvtárs, volt agip.prop. osztályvezető és az apparátusban, különösen az ágit. prop. osztályon dolgozó elvtársak engedtek a jobboldali nyomásnak, helytelen politikai vonalat alakítottak ki. ”. Ez a megállapítás az előzőhöz hasonlóan a levegőben lóg, mert olyan külön politikai vonal nem volt. A megyebizottság munkatársai - még az ágit. prop. osztályon dolgozók is - fegyvert fogtak, s mentem az üzemekbe, amíg lehetett. Továbbá a vörös csillag levételére az egyik

478