Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
ADATTÁR - CSEH GÉZA: Levél Kádárnak – Egy renitens pártmunkás esete a forradalom után
javítására vonatkozó - tervet vitattak meg, amelyet az MDP Központi Vezetőségének júliusi párthatározata alapján állítottak össze. Ám a Szolnok megyei párt- és tanácsi vezetők szándékának őszinteségét erősen megkérdőjelezi, hogy az ülésre Vida Bélát, a TTIT2 megyei titkárát, az értelmiségi vitaestek szervezőjét nem hívták meg. Ez arra utal, hogy inkább csak formálisan igyekeztek a Központi Vezetőség határozatának eleget tenni.3 A párt- és tanácsi funkcionáriusokban a politikai fellazulás, nem utolsósorban a Rajk-temetés felkavaró érzéseket okozott. Voltak, akikben a rendszer kritikáját váltotta ki, míg másokban - valószínűleg ők lehettek többségben - aggodalmat keltett. Szolnok megye élén azonban a reformtörekvésekkel szimpatizáló Kálmán István állt, és a merevebb nézeteket valló ortodox kommunisták kiváró álláspontra helyezkedtek. De óvatosság jellemezte Kálmánt és szűkebb körét is, mivel nem lehetett tudni, miként alakulnak az országos erőviszonyok. Valóban sor kerül reformok végrehajtására, vagy csak az elégedetlenség tompítását szolgáló látszatengedményekről lesz szó? A reformok szele feladatkörükből és tájékozottságukból adódóan elsősorban az ágit. prop. osztály munkatársait érintette meg. A Szolnok megyei párt- és tanácsi apparátust ebben a személyes megosztottságot tükröző helyzetben érte a forradalom híre. A helyi funkcionáriusok bizonytalanságát csak növelték az országos pártvezetéstől és a kormánytól érkezett ellentmondásos , a valós helyzet félreismerésén alapuló utasítások. Kálmán István már október 23-án összehívta a megyei pártvezetőséget. Az ülésen elhatározták, hogy a megyei, járási és városi pártbizottsági alkalmazottakat, mintegy 80 személyt felfegyvereznek, akik fegyveresen őrzik majd a pártszékházakat.4 A megyei pártvezetés megbízásából Csáki István harmadtitkár egészen október 28-ig naponta kétszer jelentést küldött Budapestre a Központi Vezetőségnek. Ezek a jelentések a helyi pártszervek teljes tájékozatlanságáról és tehetetlenségéről tanúskodnak. Például a szolnoki MÁV Járműjavító üzemi pártszervezete nyilatkozatot fogalmazott meg, mely szerint a gyár dolgozói egy emberként elítélték az ellenforradalmi erők fasiszta provokációját és követelték az értelmi szerzők felelősségre Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. Az 1956-os forradalom előtt a TTIT szolnoki szervezete vitaesteket szervezett, ahol aktuális társadalmi és politikai kérdéseket tárgyaltak meg. 4 JNSZML XXIII. 2. 1956/153. sz. határozat Pest Megyei Levéltár XXV. 2/b. B. 1912/1957. 467
