Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „A földért harcolni kell!” Adalékok a második világháborút követő földosztás történetéhez
mosonmegyei drága jó földjére a lehető legjobb parasztokat kell áttelepíteni, olyanokat, akik megérdemlik, de urai is tudnak lenni. (Helyeslés). Ha olyanokat küld a falu, akiket részegség, vagy más hibák miatt rostál és fél a nyelvétől, - abból csúfság lesz. ”.91 E néhány sor is érzékelteti, hogy az áttelepülés lehetősége távolról sem volt olyan vonzó, mint pusztán az így megszerezhető földterület nagysága és minősége alapján gondolhatnánk. Sokan ragaszkodtak szülőfalujukhoz, és inkább választották a szerényebb életfeltételeket megszokott környezetükben, mintsem hogy mindent hátrahagyva felkerekedjenek az ismeretlenbe. A háború utáni nehéz újrakezdést tetéző „kultúrsokkot” - a szokatlan nyelvjárás, az eltérő hagyományok, az ismeretlen emberek alkotta közösségek révén - csak a legelszántabb szegény emberek, vagy az eleve kiközösítettek, a társadalom perifériáján élők vállalták. Megyénkből így is sok család költözött át a Dunántúlra egy jobb élet reményében. Ugyanakkor közülük a cigányságot nem csak az OFT elnökének diszkriminatív felszólalása, hanem az egész tanács határozata igyekezett kizárni a földreform áldásaiból: „A Tanács határozata szerint a cigányok a jelenlegi földhöz juttatási eljárások során általában földet nem kaphatnak. A helyi hatóságok azonban esetenként vizsgálják meg a kérelmeket. Ha földműveléssel foglalkozó és szorgalmas személyről van szó, az kisebb mértékben földhöz juttatható. ”.92 A földreform hatásai Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében Az 1945-ös földosztás az országnak csaknem minden községét, városát érintette. A reform eredményeképpen a nagybirtokrendszer teljes egészében megszűnt, helyébe a kisüzemi gazdálkodás lépett. Az igénybe vett földbirtokok együttes területe az országnak mintegy harmadát fedte le. Ennek nagyjából egy tizedét elkobzással, a többit - érdemben soha be nem váltott - megváltás kilátásba helyezésével. Az igénybe vett 5.6 millió kát. hold földből 3.3 millió kát. holdat osztottak szét egyéni juttatások formájában. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében az arány az újbirtokosoknak jobban kedvezett, főleg a nagy kiterjedésű erdők hiányából adódóan: 259.716 kát. hold földből 207.609-et természetes személyek között osztottak szét.93 A fennmaradó területek kisebbik hányadán minta- és tangazdaságokat szerveztek, telepítési célokra használták PSZL 38/-/1. 1945. szept. 8-9. PSZL 274/13/28. 1945. máj. 17. PSZL 274/13/20.; Megyénkben összesen 32.573 személy részesült juttatásban. Lásd: UNGORT. 1971.58. p. 433
