Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „A földért harcolni kell!” Adalékok a második világháborút követő földosztás történetéhez
legalább szimbolikusan bevonják a többi pártok vezető politikusait. Tildy Zoltánt (FKgP), Szakasits Árpádot (SZDP), Kovács Imrét (NPP) mezőgazdasági városokban megrendezett közös népgyűléseken léptették fel. Ennek előre kalkulálható korlátozott eredményességéről tanúskodik az alábbi jelentés: „Mindezek dacára azonban, valóban csak a Nemzeti Parasztpárt kapcsolódott be a földreform végrehajtásába. A többi pártok részt vettek ugyan a népgyűléseken, beszédeket tartottak a földreform mellett, de cselekvőén nem vettek részt. ”.36 A politikai ellenállás leszerelését célozta az is, hogy a kommunista pártvezetés kezdettől fogva igyekezett meggyőzni alsóbb pártszerveit a többgyermekes kisgazdák, vagy épp a szegényebb alsó papság egyes tagjainak juttatandó föld propagandiszdkus hasznosságáról.37 A különböző igényjogosultak, valamint a földreform céljára a határban igénybe vehető, vagy elkobozandó földek összeírása a helyi földigénylő bizottságok feladata volt. Amint ezzel a felméréssel végeztek, el kellett készíteniük a földek felosztási tervét. A földek kiosztásakor az új tulajdonosok névre szóló birtoklevelet kaptak. Mivel a földhivatalokat ekkor szervezték meg és kevés volt a képzett mérnök, ezért a parcellákat kezdetben maguk a földhöz juttatónak mérték ki, s csak később követte ezt a tényleges, precíz mérnöki munka. Ez utóbbit viszont hátráltatta, hogy a mérnökök fizetését - épp a meglóduló infláció időszakában - sokszor rosszul, illetve késedelmesen utalták ki.38 A földek telekkönyvezése így többnyire hónapokat, vagy akár egy-másfél évet is csúszhatott.39 Erre vezethető vissza az is, hogy a házhelyosztás némileg késve követhette csak a tényleges földosztást, mivel a házhelyet mérnökök nélkül szétosztani, utcát, közművet kihasítani a saját erejükkel és tudásukkal az egyszerű parasztemberek nem tudtak, ráadásul a községek, városok vezetőinek döntését is figyelembe kellett venni annak eldöntésekor, hogy merre is terjeszkedjen tovább a település.40 E folyamat elhúzódását mutatja az az adat, PSZL 274/7/34. 1945. jún. 9. PSZL 274/13/23. Keltezés nélkül; Az OFT elvi álláspontja is az volt ebben a kérdésben, hogy azok a szegény egyházközségek, amelyeknek saját földingatlanuk nem volt és az egyházi kiadásokat kegyúri birtok sem fedezte, vagy a kegyúri birtok megváltás alá került, földingatlant igényelhettek. A plébános javadalmazására legfeljebb 15 kát. holdat, a kántor javadalmazására legfeljebb 10 kát. holdat. A juttatott ingatlanokat azonban nem az egyes javadalmasok, hanem az egyház telekkönyvi tulajdonába kellett adni. PSZL 274/13/21. 1945. jún. 13. PSZL 274/13/21. 1946. jan. 15. Ennek megtörténtét azonban igyekeztek Rákosi Mátyás személyes közbenjárásának feltüntetni. JNSZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 3. ő.e., Jegyzőkönyv az MKP megyei választmányi üléséről, 1947. jún. 15. PSZL 38/-/1. 1945. szept. 9. 417
