Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
törvényszerűen sírokat is kellett volna találniuk.109 Nem tudjuk és sajnos soha nem fogjuk megtudni, hogy egy „szőlő takaráskor” talált bronz gyűrű,110 amely éppen tartozhatott sírhoz is és egy Árpád-kori edény, amely „lebontott állapotban találtatott és alatta egy gyermekhulla csontjai voltak, tehát hivatás szerint hamvveder volt” milyen leletkörülmények között került elő, Kétségtelen, hogy a Barátok tavánál egy Árpád-kori település húzódott, ezt jól bizonyítják a Hild által lerajzolt és gyűjteményébe került Árpád-kori edények és edény töredékek.111 Ugyanennek a településnek a széle került elő a Samsung gyár bővítését megelőző régészeti feltáráson. Jászfényszaru-Szőlők alja A Szőlők alja határrészben található egyik homokdombon XIII. századi kerámiatöredékek utalnak arra, hogy a terület valamilyen formában lakott lehetett.112 Miután a Szőlők alja határrész Kozmadamjánszállása és a Barátok tavánál húzódó Árpád-kori település között található, feltehetően csupán egy „tanyaszerű” gazdasági egység nyomait találták itt meg. Jászfényszaru-Szegek (ismeretlen nevű Árpád-kori település temetője) A Virágoshalom közelében, a Szegek határrészben Kolozs István helyi kutató hívta fel Langó Péter figyelmét egy kora Árpád-kori temetőre. Az erősen pusztuló lelőhely a Zagyva folyó bal partja mellett egy kiemelkedő magaslaton található.113 Arról is tájékoztatta Lángot, hogy XIV. századra keltezhető kerámia töredékeket talált ezen a területen.114 „Szele Flór 1891. tavaszán egy körtefának gödröt ásatván először talált egy templom nyomát. ” STANCZIK I. 1975. 17. p. a megtalált alapok elbeszélés utáni helyszínrajza ugyanott 102. Langó Hild jegyzeteire és Selmeczire hivatkozva a lelőhelyről azt írta, hogy „a kiemelkedő homokdombon egy Árpád-kori falu és templom emlékei voltak”. LANGÓ P. 2005. 370. p.; LANGÓ P. 2006. 81. p. Holott Selmeczi a Langó által hivatkozott cikkében is kétségesnek találta, hogy a Hild által templomként közölt falrészlet egy szakrális épület maradványa lett volna. STANCZIK I. 1975. 181. p. STANCZIK I. 1975. 165. p. LANGÓ P. 2006. 81. p. LANGÓ P. 2005. 367. p.; LANGÓ P. 2006. 78. p. LANGÓ P. 2005. 374. p.;' LANGÓ P. 2006. 83. p. 37
