Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - CZÉGÉNY ISTVÁNNÉ–SZIKSZAI MIHÁLY: Fejezetek Szolnok vízellátásának és csatornázásának történetéből

Az 1950-es években Szolnokot az aktuális politikai érdekek szerint, nehézipari központtá kívánták fejleszteni. Az új ipari létesítmények közül kiemelkedett az 1952-ben üzembe helyezett „kénsavgyár” a Tiszamenti Vegyiművek elődje. Az államosítások után létrehozott Kőolajkutató és Feltáró Vállalat 1954-ben kezdte meg az Alföldi Fúrási Kerület szervezését. A berendezéseket a Körösi úton javították. 1953-ban alapították meg az Állami Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatot, amely kezdetben traktorokat és kombájnokat javított. Ez lett a Szolnoki Mezőgép Vállalat elődje.25

A város ipari fejlődése és a lakosság számának növekedése az ivóvíz igények hirtelen növekedését idézték elő. Szükségessé vált a vízmű rekonstrukciós bővítési programja. Ennek első szakasza 1949-1957 között zajlott le. A megyeszékhely vízellátási gondjainak megoldására 1954-ben tervprogramot dolgoztak ki. A városi tanács április 8-án értekezletet hívott össze, amelyen megjelentek a helyi tanács, a megyei tanács, a vízügyi igazgatóság, a MÉLYÉPTERV, a VITUKI, a LAKÓTERV és a Víz- és Csatornaművek képviselői. Az itt megalakult szakbizottság előterjesztett olyan javaslatot is, amely az 1950-es éveket jellemezte, ez nagyszabású, de célszerűtlen elképzelés volt. Ilyen volt például, hogy a város körül csőkutakat telepítenek, legalább 130-at, amelyek megoldják a város vízellátási gondját. Azonban már a megbeszélésen belátták ennek kivitelezhetetlenségét, ezért az akkori vízmű továbbfejlesztése mellett döntöttek. Javaslatba került egy újabb vízkivételi mű építése, új nyersvíz-szivattyú gépház felépítése 4 db szivattyúval. Felmerült a meglévő derítő medencék átépítése és újabb 6 db gyorsszűrő kialakítása. A legérdekesebb elképzelés azonban az volt, hogy a várost 3 vízellátási övezetre osztják fel, minden övezetben 1-1 víztoronnyal, így az Eötvös téri 600 m3-es mellett, víztornyot terveztek az északkeleti részen (Tallinn városrész) 600 m3-el és az ipari övezetben (Famunkás tér) 1.200 m3- el.26 Még egy országos jelentőségű esemény kapcsolódik a vízmű történetéhez ebben az időszakban. 1960-ban a fogszuvasodás csökkentésére az országban elsőként Szolnokon és Gyöngyösön kezdtek hozzá az ivóvíz fluorozásához.27

FÜLÖP Tamás: A város ipara a XIX. és XX. században. In: Szolnok a várispánságtól a harmadik évezred küszöbéig. Bp. 2000. 203-208. p.

JNSZML Szolnok Városi Tanács V. B. Város- és Községgazdálkodási Osztály ir. 68- 16/1954.

História, 2010. 6-7. szám. 67. p. (itt tévesen 1959 a kísérlet ideje). Az első kísérletek az USA-ban indultak meg. Szolnokon a megyei napilap szerint 1960 márciusában indult meg a kísérleti eljárás. A vízbe automatikus berendezés juttatta a nátrium-fluoridot, literenként 1,1 milligrammot. A víz fluoriddal történő kezelése elsősorban a gyermekeknél járt eredménnyel. Szolnok Megyei Néplap, 1960. február 11. 4. p.

391