Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - CZÉGÉNY ISTVÁNNÉ–SZIKSZAI MIHÁLY: Fejezetek Szolnok vízellátásának és csatornázásának történetéből

A II. munkacsoportba a derítő és szűrőmedencék építése tartozott. A közgyűlés döntése értelmében a megbízást a „Grünhut József és fia” cég nyerte el. Egyúttal határozat is született, hogy az alap- és oldalfalakat csömöszölt betonból, a födémet pedig vasbetonból kell építeni. A III. munkacsoport az öntöttvas csövek szállításáról döntött és nyertesnek az „ Ulrich J. B. ” céget mondták ki. A IV. munkacsoport „öntöttvas felszerelési tárgyak szállítása” elnevezést kapta, s a pályázat nyertese a „Teudlott és Dittrich” nevű cég lett. Az V. munkacsoport a vasszerkezetek szállítására beadott pályázatokat véleményezte. A következő, a VI. munkacsoport „csőfektetés és szerelés” témakörében „Leféber Ágoston” cégét bízta meg a feladat elvégzésével. A VII. munkacsoport a „vízmérőpróbaállomás” üzemelésével kapcsolatban döntött, itt a nyertes „Fischer Vilmos” cége lett. Az utolsó, a VIII. munkacsoport a gépészeti és villamos berendezések építésének ügyében az „Egyesült Villamos és Gépgyár Rt”-1 hozta ki győztesnek.13

1909. június 2-án, Varga József mérnök, Kludik Gyula polgármester és Gruber főjegyző kíséretében megállapította a víztorony helyét, és a nyomócsövek irányát. Az elkövetkező héten minden vonalon elkezdődtek az építési munkálatok.14 A munka folyamatosan haladt, augusztusban azonban a Tiszavidéki Újságban arról írt a „Doktor” névvel szignált újságíró, hogy a vízcsövek fektetésével egy időben, miért nem folyik a csatornák lefektetése.15 A csövek lefektetésével és a vízmű üzembe helyezésével 1910 februárjában végeztek. Az újságban azonban a hatóság arra figyelmeztette a fogyasztókat, hogy a csapokból folyó vizet fogyasztásra még ne használják. 1910. február 27-én a vízmű vezetése a vízből mintát küldött a Bakterológiai Intézetnek.16

A korabeli vízmű a Tisza partján helyezkedett el és 4 db, egyenként 600 nfVnap teljesítményű Dorr ülepítőből, lassú homokszűrőkből és 1 db 300 m3-es tiszta víz tároló medencéből állt. A tiszta vizet alumínium- timsóval derítették, ülepítették a szűrés előtt. A szolgáltatott ivóvíz minősége kifogástalan volt. A vízmű névleges teljesítménye 2.400 m3/nap, az elosztó vízvezeték hálózat hossza 28,5 km volt. A megtisztított vizet a 300 m3-es tárolóból gőzgéppel hajtott szivattyúk továbbították az elosztó hálózatba. Ehhez a fogyasztás kiegyenlítése és a megfelelő nyomás biztosítása érdekében, egy 600 m3-es víztorony tartozott. A főnyomó-vezeték kisebb módosításokkal követte a Varga József által javasolt irányvonalat. A Zagyván a folyó

JNSZML Szolnok város ir. Közgyűlési jkv. 1909. jan. 11. 25/1909. kgy. sz. Tiszavidéki Újság, 1909. június 5.

Tiszavidéki Újság, 1909. augusztus 29.

Tiszavidéki Újság, 1910. február 6., 1910. február 27.

387