Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között
végelszámolásokat, a felülvizsgálat helyszíni szemléjének jegyzőkönyvét.240 A megyeháza bővítési munkálatainak felülvizsgálatával kapcsolatos jelentést a törvényhatósági bizottság - a székházbővítési bizottság előterjesztése alapján - 1931. június 20-án tárgyalta meg, és a jegyzőkönyvben foglaltakat jóváhagyólag tudomásul vette.241 Az építkezés és átadás sikerére tekintettel a bizottság egyben arról is határozott, hogy Farkas Ödönnek, az épületrész tervezőjének, valamint a fűtéskorszerűsítési munkálatok ellenőrzésével megbízott Körtvélyessy Dezsőnek 1.000-1.000 pengős, míg Simon István mérnöknek 200 pengős külön munkadíjat utal ki. A vármegye közönsége egyúttal elismerését és köszönetét fejezte ki Csépai Dezső királyi főmérnöknek, aki „e nagyszabású munka állandó felügyeletét és irányítását gyakorolta és a felülvizsgálatot teljesítette”, miként külön elismeréssel adózott valamennyi, az építkezés lebonyolításában közreműködőnek is. A végül valóra vált elképzelés szerint a megyeháza épületét az eredeti, 46,4 méteres szélességben 12,1 méteres hozzáépítéssel bővítették ki. Ezzel a földszinten 10 újabb irodával, összesen 48,5 négyzetméternyi hasznos területtel, valamint két közösségi mosdóval, egy fürdőszobával, illetve a régi épületrész emeletére felvezető kétoldali lépcsővel egészítették ki a korábbi építményt. Az emeleten 15 új helyiséget alakítottak ki, közel 50 négyzetméter hasznos területtel. Az épület közepén található, korábban udvarként funkcionáló terület lefedésével a földszinti rész is kibővült. Összességében megállapítható, hogy a toldalék épület a megyeháza hasznos irodaterületének jelentős növekedését eredményezte, ami számottevő előrelépést hozott a korábbi zsúfoltsághoz képest. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székházának kibővítése nemcsak a közigazgatás hivatalainak, levéltárának méltóbb elhelyezését biztosította, hanem a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került, munkanélküli helyi iparosok, munkavállalók számára is átmeneti enyhülést hozott. A szervezés és kivitelezés gördülékeny lebonyolításában pedig nyilvánvalóan elévülhetetlen érdemei voltak Alexander Imre alispánnak. A vármegye székházának kibővítésére alakult bizottság jegyzőkönyve. JNSZML Magyar Királyi Államépítészeti Hivatal Iratai, Szolnoki vármegyei székház építésére vonatkozó iratok 1932-1939. Szolnok, 1931. jún. 2. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 79/1931. 1931. jún. 20. 372
