Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
Kozmadamjánszállása, feltárt temploma és a templom körüli temető feltárt sírjainak tanúbizonysága szerint, feltehetően Szentkozmadamján/demjén néven egy, a tatárjárást követően elnéptelenedett Árpád-kori település lehetett, amelynek területét a jászok elfoglalták. A templom kőalapozású volt és faragott kövekből épült. A pusztulási rétegében talált néhány festett habarcstöredék alapján falát freskó is díszítette. A négyszögletes szentélyzáródású templom feltehetően a XII. század folyamán épült, hosszúsága tíz méter 70 centi, a hajó szélessége hat és fél méter volt. A templombelsőbe Zsigmond korában több sírt temettek. így azok teljes összhangban vannak a Kozmadamjánszállására vonatkozó történeti adatokkal.95 Vadkanábrázolásos gyűrű, Kozmadamjánszállása-templombelső 9-10. sír Selmeczi László: Egy eltűnt jász település nyomában. A Jász Múzeum Évkönyve 1975-2000. Jászberény, 2001. 146. 28. kép nyomán) Homokszállás (a XIII.-XIV. századi Fényszaru)? Pesty Frigyesnek a helynévgyűjtésre kiadott kérdőívének arra a pontjára, hogy volt-e a községnek más elnevezése, a fényszarui elöljárók így válaszoltak: „Monda után kiindúlva hajdan homok szállásnak is neveztetett”.96 A monda, amiből az elöljárók kiindultak, feltehetően a Lehel-monda egyik jászsági változata, amely szerint a menekülés közben elásott kürtöt 95 96 34 SELMECZI L. 2001. 129-130, 136-138. p. Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából I. köt. Jászkunság. (Közzéteszi: Bognár András) Kecskemét-Szolnok, 1978. 81. p.
