Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása

határait a következőképpen írta le: „Határos pedig ezen Helység éjszakrul Túra, Boldog Helységekkel, és Hatvan várassával, napkeletrül Tsány Helységével, és Árokszállási Ágó Pusztával, délrül Monostor, Sz. Lőrintz Káta, napnyugatról Tót Almás (ma Tóalmás), és Zsámbok Pest Vármegyei Helységekkel 88

A település neve 1433. július 7-én fordult elő először oklevélben, amikor is Zsigmond király megparancsolta Négyszállási Kompolt és Fényszarui Lajos kapitányoknak, hogy az egri káptalan Szentandrás nevű birtokán található házakat építsék újjá és a települést adják vissza az egyháznak, majd ezt a követelést 1433. augusztus 14-én ismét megismételte.89 1459-től kezdve a település a formálódó jász szék egyik tagja, küldötte a jászok egyetemének képviselője volt.

Kézenfekvőnek tűnhetne, hogy Jászfény szaru azon a területen jött létre, ahol a község belterülete található. Egy korábbi tanulmányunkban annak alapján, hogy a település XVIII. századi belterületén Árpád-kori előzmények nem lelhetők fel, s a jászfényszarui XV. századi templom temetőjéből sem kerültek elő Zsigmond uralkodásánál korábbi leletek, egy olyan következtetésre jutottunk, s ezen továbbra sincs okunk változtatni, hogy Fényszarunak a község jelenlegi belterületén nincs Árpád-kori előzménye,90 itt a jászok akkor hozták létre településüket, amikor a templomukat a XV. század első harmadában felépítették.91

A legutóbbi másfél évtized régészeti kutatásainak köszönhetően bebizonyosodott, hogy Jászfényszaru területe is több, a tatárjárás következményeként elpusztult, Árpád-kori település határát olvasztotta magába.

TÓTH J. 1976. 38. p.

BENEDEK Gy. - ZÁDORNÉ ZSOLDOS M. 1998. 72. p.

SELMECZI László: Egy eltűnt jász település nyomában. In: A Jász Múzeum Évkönyve 1975-2000. 139. p. Ellentétben velünk Langó úgy véli, hogy Jászfényszarut a mai belterületen, természetszerűleg a ma is álló templomukkal a középpontban, hozták létre a betelepedő jászok. LANGÓ P. 2005. 374. p.; Langó P. 2006. 83. p.

Korábban úgy véltük, hogy a Fényszarut a XV. századtól a jelenlegi helyén felépítő jászok Jászfényszaru-Barátok taváról költöztek át a település jelenlegi belterületére. Azonban, amióta a Homokszállásra, Kisfényszarura vonatkozó adatok rendelkezésünkre állnak, s legfőképpen az, hogy sikerült a Jászfényszaru-Borjújárás lelőhelyről előkerült két gyűrű korát helyesen meghatározni, megalapozottabban gondolhatjuk, hogy a fényszaruiak nem a Barátok tavától, hanem a Hosszúhátról költöztek a település mai belterületére.

31