Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között
családi viszonyai alapján alakította ki a vármegyeháza épületében az őt megillető irodákat és lakrészeket. A Szolnokon kevesebbet időző első főispán, Kiss Miklós megelégedett egy irodával és fogadóteremmel, egy hálószobával, egy előszobával, inas szobával és egy, az alispánnal közös váróteremmel. Gróf Batthyány József főispánnak egy konyhával és egy cselédszobával egészült ki a lakosztálya, míg Beniczky Ferencnek már 13 különböző helyiségre - közte ebédlővel és tárgyalóteremmel, illetve a földszinten berendezett cselédszobával, kamrával - volt szüksége. Az 1885-ös állapot szerint Balogh Imre főispánnak ismét elegendő volt 8 szobából álló lakrész.55 Balogh Imre részére, akit főispáni hivatalába a vármegye közgyűlése 1884. november 15-én iktatott be, „tekintve, hogy a főispáni lakás bebútorozása halaszthatlanul szükséges, s annak kellő csínnali bebútorozását a törvényhatóság méltósága megkívánja [...]” Hajdú Sándor alispán előterjesztése alapján még beiktatásának évében 800 forint értékben vásároltak bútorokat.56 A törvényhatóság az új főispán igényeinek kielégítését olyannyira fontosnak találta, hogy a berendezési tárgyak beszerzéséhez szükséges pénzt a vármegyei kórházi pénztár javadalmazásából 1884. és 1885. években elérhető megtakarításokból kívánta finanszírozni. A várnagy által készített, 1885. július 25-én keltezett kimutatások szerint a szükséges felszereléseket (fa- és vasbútorokat, ágyneműket, lámpásokat, felszereléseket) elsősorban fővárosi bútorgyártóknál és kereskedőknél szerezték be. Az alispán előterjesztése alapján „a megfelelő bebútorozás ezen összegen alól eszközölhető nem volt” így, a vásárlások, illetve szállítási és utazási költségek 1.144 forint 13 krajcáros végösszege lényegesen meghaladta az eredetileg előirányzott összeget.57 Mindezek ellenére a több mint 344 forintos túlköltekezés ellen sem a belügyminisztérium, sem a közgyűlés - „Tekintve, hogy a főispáni lakás bebútorozása a sürgős szükség folytán rendeltetett el, s minthogy előzetes költségvetés készíthető nem volt, a megajánlott összeg csak hozzá vetőleg, minden biztos számítási alap nélkül ajánltatott meg; tekintve, hogy a bebútorozás csak is a legszükségesebbekre terjedt ki, s az a czélnak megfelelően kevesebb összegből létesíthető nem volt” - nem emelt kifogást.58 A túlköltekezésről pedig a közgyűlés „a tényállás felvilágosítása” érdekében Alispáni jelentés a főispáni lakás állapotáról. Szolnok, 1885. szept. 28. JNSZML Alispáni iratok CS 9/80. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 460/1884. 1884. nov. 15., illetve JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 564/1884. 1884. dec. 17. Hajdú Sándor alispán előterjesztése Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közgyűléséhez. Szolnok, 1885. okt. 5. JNSZML Alispáni iratok CS 2/10. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 489/1885. 1885. dec. 18. 320
