Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
határjárásával kapcsolatban feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy az, miután az eredeti adományozási oklevél a tatárjárás viharaiban elveszett, feltehetően emlékezet után készült. A határjárás egyes helyneveit követve nagy bizonyossággal megállapítható, hogy az Iva és Hacak északi határosait Apátin kívül az oklevél nem írja le. Az a Zagyva folyó, amelyet Iva és Hacak határa átlép mielőtt visszatérne „a folyónál lévő, első határjelhez", kétségtelenül a Zagyvának azon ága, amelyet ma Hajtának nevezünk. Kerekudvar határjárásával kapcsolatban pedig annyit nagy biztonsággal megállapíthatunk: az a tény, hogy Kerekudvar állítólag Barasó birtokkal határos volt, egyáltalán nem zárja ki a Jászberénynek nevet adó település tatárjárás előtti létezését.85 Igen furcsa lenne, hogy az oklevelekben először 1357-ben feltűnő, s Tóth szerint akkor megtelepedő, hiszen ezen a néven Jászberény nem létezhetett (pedig Berény névadás a XIV. században már biztosan nem volt), bő egy évszázad leforgása alatt, székközponttá és egy ferences kolostort is eltartó, mezővárossá tudott volna válni. Tóthnak az a megállapítása, mely szerint az általa elemzett két határjárás alapján „a XIV. század középső harmadában három település - a Zagyvától északra Apáti, délre pedig Iva és Hacak - viszonylag nagy pontossággal azonosítható területe teljesen elfoglalja a későbbi Jászberény teljes határát, amely tehát ekkor, legalább is ezen a néven, nem létezhetett”, vaskos tévedés, s ebből az aspektusból tökéletesen érdektelen, hogy a török hódoltságig a város határába olvadt települések „nem voltak királyi birtokok”. Ha elfogadnánk ezt az állítást, azt is meg kellene tudnunk magyarázni, hogy a XIV. század közepén még Jászberény határának nagy részét birtokában tartó Barasó-Borsóhalma miként juthatott el odáig, hogy amikor a jászok birtokába került, Jászberényhez képest már jelentéktelen település volt. TÓTH P. 2008. 19-20. p. 29
