Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között
államtitkárrá nevezte ki.32 Beniczky távozása idejére a vármegye különböző részeinek egymáshoz fűződő viszonya súlyosan elmérgesedett. A kormány és a törvényhatóság jelentős része Horthy Istvánt szerette volna a főispáni poszt betöltésére megnyerni, de Horthy - Tisza Kálmán személyes felkérése ellenére - sem vállalta a jelölést. így 1884. november 15-én - a miniszterelnök felterjesztése és az uralkodó döntése alapján - Balogh Imrét, a Jászkun Kerület alkapitányát iktatták be a főispáni hivatalba.33 Az 1880-as évek második felére a vármegyén belüli érdekellentétek elcsendesedtek. A dualizmus ezen évtizedeiben tapasztalható gazdasági fellendülés és a közigazgatás állami centralizációjának újabb lépései kényszerű okok miatt egybekovácsolták a vármegye különböző részeinek képviselőit. Kihasználva földrajzi elhelyezkedésének, megyeszékhellyé válásának valamennyi előnyét, az 1880-as évektől felgyorsuló gazdasági növekedés egyik legnagyobb nyertese maga Szolnok volt, a régi századfordulóra a település a térség közlekedési, ipari és kereskedelmi központjává vált.34 Szolnok gazdasági fejlődése - az ebből származó ellentmondások, területi egyenlőtlenségek és megyén belüli érdekkonfliktusok ellenére - kedvezően hatott vissza a vármegye egészére is. A XIX. század utolsó évtizedei - az 1870-es 1880-as évek törvényi szabályozásának köszönhetően - a vármegye közigazgatásának szakszerűbbé válását eredményezte. Mindezzel párhuzamosan a gazdasági élet terén is jelentős változások kezdődtek. Felgyorsult a megye területén a vasúthálózat kiépítése, közte a megye fejletlenebb agrárvidékeit is az országos hálózatba bekapcsoló helyiérdekű vasutak építése, folytatódtak a mezőgazdasági termőterületek növelését előmozdító ármentesítési és folyamszabályozási munkálatok.35 A dualizmuskori bel- és külpolitikai események általában az országgyűlési képviselőválasztások, a törvényhatósági bizottsági választások, JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 456/1884. 1884. nov. 14. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 457/1884. 1884. nov. 14. GULYÁS Katalin: A dualizmus virágzó városa. In: Szolnok könyve. Fejezetek a város történelméből. (Szerk.: Pókász Endre et al.) Szolnok, 2010. 104-119. p.; SZIKSZAI Mihály: A vasút Szolnok lendítő ereje. In: Szolnok könyve. Fejezetek a város történelméből. (Szerk.: Pókász Endre et al.) Szolnok, 2010. 87-95. p.; GULYÁS Katalin: A város története 1950-től napjainkig. In: Szolnok. A várispánságtól a harmadik évezred küszöbéig. (Szerk.: V. Szász József) Bp. 2000. 35-62. p.; FÜLÖP Tamás: A város ipara a XIX. és a XX. században. In: Szolnok. A várispánságtól a harmadik évezred küszöbéig. (Szerk.: V. Szász József) Bp. 2000. 193-208. p.; SZIKSZAI Mihály: Országutak metszéspontján. In: Szolnok. A várispánságtól a harmadik évezred küszöbéig. (Szerk.: V. Szász József) Bp. 2000. 177-191. p. SZIKSZAI Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok megye közlekedéstörténete. Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. Szolnok, 2005. 21-33. p. 315
