Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - GALSI ZOLTÁN: Adalékok a Törökszentmiklósi Római Katolikus Egyházközség történetéhez Pánthy Endre plébánossága idején (1854–1860)
díjazására 40,95, különfélékre (nyomtatványok, harangszíjak, harangkötél) 20,815, összesen 480 forint 67,5 krajcár volt. A mérleg, az összes bevétel és az összes kiadás különbsége, vagyis a maradvány 1.053 forint 57,5 krajcárt mutatott. A jó gazdálkodást és valószínűleg Pánthy Endre bőkezűségét is bizonyítja az új tőkékre beírt 300 forint, amely „az egri ájt. alapítv. Hivatalba beadott December 20-án ”.80 Az egyház szolgáinak díjazására beírt adatokból az is kiderül, hogy évente három sátoros ünnepet tartottak, illetve, hogy a harangozó mosta az egyház fehérneműit. A pénztár állása 1859. december 31-én az alábbiak szerint alakult: tőkékben 3.092,268, elmaradott kamatokban 68,70, míg készpénzmaradványban 1.053 forint 57,5 krajcár. A törökszentmiklósi egyházközséghez tartozó keresztek és szobrok pénztárának állása pedig a következőket mutatta az 1859. év utolsó napján: tőkékben 693, kint lévő kamatokban 31,185, készpénzmaradványban 149 forint és 32,5 krajcár. Pánthy Endre, már egri kanonokként 1860. március 17-én az alábbi bejegyzéssel zárta le az 1859. évet, illetve törökszentmiklósi számadásait: „A tőkékhez járul Koncz Ferenc gyöngyösi lakosnak 20 a. é. frtról szóló kötelezője, mely eddig fel nem vétetett, mert kétes volt, s csak a gyöngyösi prépost-plébános ügyes közrehatásával hozatott tisztába. Lesz pedig e' tőke, az 1860i naplóba bejegyzett, és szinte tőkésítendő kamatával fenntartási alaptőkéje a helyben állítandó Sz. Háromság szobrának. ”.81 A Szentháromság-szobor felállításának ötlete már 1856-ban felmerült, de a szobrot végül 1860 szeptemberében avatták fel. 1860. február 14-én Bartakovics Béla egri érsek Kovacsóczy Istvánt nevezte ki tiszapüspöki plébánossá, aki már 10 évet töltött el káplánként a Tisza menti faluban. „A beigtató tisztjét [...] ft. Pánthy Endre ur főszentszéki ülnök és Török-Sz.-Miklós városának plébánosa végeié [...] ugyanő szeretett paptársához és barátjához intézve szavait, a lelkipásztori kötelmek rövid, de velős elősorolása után őt fölhivá, hogy azokat úgy mint eddig, ezután is híven teljesítse, hogy főkép az ige pallosát ezután is férfias állhatatossággal, rettenthetetlen bátorsággal és lángoló buzgósággal villogtassa, mert különösen a mai időben kell Sión őreinek minden pereiben résen államok, hogy visszaverhessék a támadásokat, melyek szellemi úgy, mint anyagi fegyverekkel Péter sziklája ellen intézteinek; ajánló azután imába híveit, a hazát, az egész kereszténységet, főképen pedig az anyaszentegyház szorongattatott főpásztorát, kiért minden jó papnak s kereszténynek kötelessége az ég Urának esedezni. ”.82 * 9 Uo. Uo. ALFÖLDI: Katholikus hitélet. Tisza-Püspöki. In: Katholikus Néplap, 1860. március 1. 9. szám 78-79. p. 296
