Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - GALSI ZOLTÁN: Adalékok a Törökszentmiklósi Római Katolikus Egyházközség történetéhez Pánthy Endre plébánossága idején (1854–1860)

darabot, 's ez ürügy alatt bold. Koncz plébánostól az összes temetőt követelték a templom részére. Számadó az ügyet fliggőben találván, Érsek Ő Excellentiája elébe terjesztette, ki is számadó véleménye alapján úgy döntötte el a dolgot: mi szerint a plébános a régi, és újabb temető használatában megmaradván, a legújabb temető haszna a templomot illesse. Itt van kezdete a törökszentmiklósi egyház fekvő birtokának! 47

Az 1853/54. évi számadásban már nem szerepel a szárazmalomból származó bevétel. Innen tudjuk viszont, hogy a helybeli mézeskalácsost Karácsony Miklósnak hívták, az úrnapi sátoros ünnepet már ekkor megtartották, és a „Katholikus Néplap” két példányban is járt a plébániára. Az újságot ezek szerint az érdeklődő hívek is olvashatták, és olvasták is, amint azt egy 1856-os olvasói levél bizonyítja. De Pánthy Endre - mint leveleiből, írásaiból kiderül - a katolikus újságok közül nem csak a „Katholikus Néplap ”- ot, hanem a „Religio”-1 is, és mint a tanügy iránt elkötelezett egyházfi, a „Tanodái Lapok”-at, illetve a világi „Vasárnapi Újság”-ot is járatta, sőt az említett katolikus lapokkal levelezésben állt. Az 1854/55-ös számadás kapcsán már említettük, az ún. „új temetőt”. Ez - Lányi Sámuel 1845-ös térképéből következtetve - a mostani temetői főúttal párhuzamos második és harmadik temetőút között húzódhatott. A későbbi, számos adattal szolgáló források nem tartalmazzák az 1855. évre vonatkozóan a középső harang átöntését, az 1854/55-ös számadás viszont igen: a harangöntőnek 384 forintot, a szükséges kovácsmunkáért 16 forintot fizetett az egyházközség.

Az 1856. évből számos kiváló forrással rendelkezünk, amelyek visszamenőleg is beszámolnak a törökszentmiklósi katolikus közösség életéről, eseményeiről. Pánthy Endre ír álnéven több levelet is írt a „Religio”-nak ebben az évben. Érdemes megfigyelni, milyen széles keresztmetszetét igyekszik bemutatni a helybeli katolikus életnek, s a sorok között kiviláglik a jó pásztor szeretete nyája iránt: „ Török-Szent-Miklós. Jun. 15. Teljesen osztván a Religio egyik levelezőjének közelebbi tudósításában foglalt amaz észrevételét: miként a nép hitéletének fokozatait az egyház és iskola iránti részvét hévmérőjén számlálhatni meg, el nem mulaszthatom, már csak örömeink és fájdalmaink közössége tekintetéből is, de a jó példák közzététele általi kölcsönös vigasztalás és buzdítás kedvéért is, némelyeket a t. olvasó közönség tudomására juttatni oly helyről, honnét tudtomra edigelé - egy körülbelül 11-12 év előtt elferdítve közlőit tényt kivéve - alig olvastunk valamit [...] Jelenben e mezővárosnak mintegy 7,000, a területéhez tartozó pusztákat is ide számítva pedig, 9-10,000 lélekre menő népessége van... - Lakosságának felerésze a rkath. hitet vallja,

Számadás... az 1853/4 évre. Templomi számadások 1797-1871. Törökszentmiklós Római Katolikus plébánia. (Beszúrás a szerzőtől.)

276