Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - GALSI ZOLTÁN: Adalékok a Törökszentmiklósi Római Katolikus Egyházközség történetéhez Pánthy Endre plébánossága idején (1854–1860)
által is érdemesült, hogy mindazon házakban, a melyekben lakott, saját költségén czélszerű újításokat, átalakításokat eszközöltetett. ”28 Érdemei jutalmául és elismeréseként a királyi és főpásztori kegy 1891. május 29-én az olchinói választott püspök címmel ruházta fel. A különböző címek, kitüntetések azonban nem mutatják be igazán életpályáját. Az Isten nagy jövedelemhez juttatta - köztudott volt az egri káptalan gazdasága ám ő a nagy vagyont nem célként, hanem eszközként tekintette, jótékonykodása országos hírű volt. E tekintetben hitvallása pedig így szólt: „A magyar katolikus egyház nagy vagyona elsősorban arra való, hogy annak jövedelme az egyház és a haza szolgálatára forditassék... A jövedelemnek ...vissza kell szállnia oda, ahonnan származott: az egyházra és a hazára. ”.29 1886-ban a Jász-Nagykun-Szolnok című lap így írt e nagyszerű emberről, március 28-i számában: „Ez idő szerint a legjótékonyabb főpap az országban Pánthy egri kanonok - és Bonnaz Csanádi püspök, az egyik százezreket, a másik milliókat áldoz köznevelési czélokra, s ha vesszük a jövedelem aránybani áldozatkészséget és adományokat, az egri kanonok okvetlen felülmúlja a milliókat adományozott Csanádi püspököt. ”.30 A szívéhez oly közelálló törökszentmiklósiakat már 1880-ban megajándékozta a mindennel felszerelt, és az intézmény működéséhez alapítvánnyal ellátott leánynevelő intézettel, mely nemes tettet Törökszentmiklós 1885-ben díszpolgári cím adományozásával köszönte meg nagyhírű volt plébánosának. Aranymiséjének, vagyis felszentelése 50. évfordulójának emlékére 1894-ben páratlan bőkezűséggel, egyedül felépíttette a folyási templomot. Fiúi szeretete révén szülőhelye, Tállya templomát is megújíttatta, tornyát megmagasíttatta. Egyházmegyénk s hitélete köréből. In: Egri Egyházmegyei Közlöny, 1890. február 1. 3. szám. 39. p. Egri Híradó, 1907. április 16. 1. p. Jász-Nagykun-Szolnok, 1886. március 28. 2. p. 267
