Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
1469-ben ismét puszta, s nem is települt többé újjá.57 A török hódoltságot követően Jászberény vásárolta meg községi kaszálónak „Szentjakab rétjét”, „amely közönségesen az egész Városé volt”, „a Város költségén vették”, „a Város közönségét illette”, „amely föld a Városnak pénzen vett jószága volt”, „amelyet egyik esztendőben a Város fél részének, másik esztendőben a Város másik fél részének nyíl szerint osztották" .58 1570-ben Behrám és Mehmed hatvani török tisztviselők arról nyilatkoztak, hogy Szentjakab „régtől fogva" Jászberény birtoka.59 Apáti 1245-ben Iva és Hacak határjárásában, mint a szekszárdi apátság minden bizonnyal lakatlan földjét (terra) sorolták fel, 1331-ben Kerekudvar határjárásában pusztaként (praedium) szerepelt. Györffy meglehetősen tágas határok közé lokalizálta, mint Iva és Hacak, valamint Kerekudvar határosát, Jászberény mellett délre Kerekudvar és (Tót)Kér közé helyezte el.60 Nem is tehette másképpen, ugyanis a határjárás sorrendjében másodjára említett Zagyva folyó kétségtelenül a Hajtával azonos. Az 1245-ben említett Apáti tehát a határjárás adatai szerint nagy bizonyossággal valahol Jászfelsőszentgyörgytől illetve Kerekudvartól délre terült el a Hajta közelében. Amikor 1331-ben Kerekudvar határjárását elvégezték, Barasó akkori tulajdonosán kívül már senki sem emlékezett arra, hogy Kerekudvar környékén egy Apáti nevű birtok is található, emiatt erősen megkérdőjelezhető, hogy Benche fia Benedek fia Pál pontosan tudta, hogyan húzódnak Apáti határai.61 Apáti lokalizálásában szemben áll egymással Györffy és Tóth véleménye. Míg Györffy Apátit Jászberénytől délnyugatra a Hajta mellé, Tóth az 1331. évi összeírás alapján éppen ellenkezőleg, északkeletre, a Zagyva mellé helyezte el, „azon a területen, ahol később Jászberénynek az északra fekvő része" feküdt, ez pedig csak akkor lehetséges, ami nem nagyon valószínű, ha Kerekudvar környékén két Apáti nevű birtok volt.62 57 BENEDEK Gy. - ZÁDORNÉ ZSOLDOS M. 1998. 177. p. A hivatkozott oklevélben említett Szent Jakab nem biztos, hogy azonos az Alattyán tartozékaként ismert pusztával. KISS József: A Jászkun Kerület parasztsága a Német Lovagrend földesúri hatósága idején. Bp. 1979. 105, 174. p. HEGYI Klára: Jászberény török levelei. Szolnok Megyei Levéltári Füzetek 11. Szolnok, 1988. 29. p. 60 GYÖRFFY Gy. 1987. 67. p. 61 TÓTH P. 2008. 15. p. 62 TÓTH P. 2008. 16. p. 23
