Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - GALSI ZOLTÁN: Adalékok a Törökszentmiklósi Római Katolikus Egyházközség történetéhez Pánthy Endre plébánossága idején (1854–1860)
A kor embere az általános letörtség, apátia mellett mást is láthatott. Bár a világi egyesületeket felszámolták, a hatalom jórészt idegen hivatalnokai, zsandárai szinte mindenütt ott voltak, a gazdasági élet, a közlekedés azonban ha lassan is, de fejlődött. Két óriási munka is folyt ekkortájt Törökszentmiklós környékén. A várostól északra, az 1850-es években folytatódott a Tisza szabályozása, a várostól délre pedig, az akkor élt emberek nagy csodálkozására megjelent az „ördög masinája”, a vasút is - korabeli nevén vaspálya -, amit 1853 és 1857 között építettek meg Szolnok és Debrecen között. 1849-ben Külső-Szolnok vármegye - 1569 után - újra önálló lett három járással, a szolnokival, a törökszentmiklósival és a tiszafüredivel. így Törökszentmiklós az 1850-es évek elején, egészen 1854-ig a járási székhely szerepét töltötte be, főszolgabíróval, illetve járásbírósággal. Az 1850-es évek elején Zay János látta el a főszolgabírói3, Szana Pál pedig a járásbírói4 tisztet. 1854-ben Mezőtúr lett a járási székhely, így a járásbíróságot és a főszolgabírót is elhelyezték mezővárosunkból. Az említett hatalmas munkálatok is komoly szerepet játszhattak abban, hogy úttörőként a vidéki egyletek közül Törökszentmiklóson 1856. november 23-án megalakult a Külső-Szolnok Megyei Gazdasági és Lovaregylet, gróf Szapáry Gyula elnökletével. De lófuttatási társulat már az 1840-es években, egészen 1848-ig létezett szűkebb pátriánkban!5 A gazdasági egylet tényleges működését 1857. január 8-án kezdte meg, első jelentősebb tevékenysége pedig az 1857. október 4-én városunkban megtartott gazdasági kiállítás és lóverseny volt.6 Láthatjuk tehát, hogy bár Törökszentmiklós a járási székhely titulust elveszítette, de mint a gazdasági egylet központja, 1857-től nagy jelentőséggel bírt Külső-Szolnok vármegyében. TÓTH Sándor: Vázlatok Törökszentmiklós múltjából. Törökszentmiklós, 1957. 111. p. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1911. szept. 7. 2. p. PALUGYAY I. 1854. 330. p. GALSI Zoltán: Kuncze Imre emlékkönyv. Törökszentmiklós, 2005. 13-14. p.
