Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - GALSI ZOLTÁN: Adalékok a Törökszentmiklósi Római Katolikus Egyházközség történetéhez Pánthy Endre plébánossága idején (1854–1860)
GALSI ZOLTÁN ADALÉKOK A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG TÖRTÉNETÉHEZ PÁNTHY ENDRE PLÉBÁNOSSÁGA IDEJÉN (1854-1860) Bevezetés A megye településeinek történetét feldolgozó köteteket tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy Törökszentmiklós eddig nem igazán került a figyelem középpontjába. Árnyaltabban fogalmazva a mezőváros történelmében, múltjában rengeteg a fehér folt, a feldolgozatlan, feltáratlan, vagy kevésbé feldolgozott, feltárt időszak, illetve esemény. Pedig Törökszentmiklós Szolnok és Jászberény után, a megye harmadik legnagyobb települése - ráadásul az 1720-as újjátelepülés után 1946-ig, illetve 1950-ig Kengyel és Tenyő is Törökszentmiklóshoz tartozott s históriája, története is legalább olyan gazdag, mint más, megyebeli helységeké. Megyénk helytörténet-kutatói, történetírói, levéltárosai között elterjedt az a nézet, miszerint a törökszentmiklósi levéltár elpusztult az 1919-20-as román megszállás, majd az 1944-45-ös háborús időszak alatt, s így a város története alig kutatható. Nos, ez többé-kevésbé így igaz. A levéltárral ellentétben azonban Törökszentmiklós történelme nem pusztult el. Hosszú, kitartó, szorgalmas munkával rekonstruálni lehet a város múltjának egy-egy darabját, töredékét. Az előbbi felvetést támasztja alá az immár 25 éve megjelenő levéltári évkönyv, a Zounuk is. A 25 esztendő alatt Selmeczi László egy és Szabó Antal két írását kivéve alig jelent meg valami szőkébb pátriánkról, az összesen csaknem 300 tanulmányt tartalmazó évkönyvekben. A Törökszentmiklósra eső rész tehát kb. 1%. Hogy ez miért alakult így, ezen szintén érdemes lenne elgondolkodni... Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy 2001-től kezdve több törökszentmiklósi műhely - „vegyük kezünkbe saját sorsunkat... ” helyett „...saját múltunkat” alapon - rendszeresen jelentetett és jelentet meg helytörténeti műveket. Itt kell megemlítenünk azt is, hogy a „Fejezetek Törökszentmiklós múltjából” két kötetében a törökszentmiklósi szerzők mellett 253
