Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második honmentő hadjárata és az első szolnoki ütközet
naplója szerint a hatfontos lovasüteg, illetve az 1. tizenkétfontos üteg háromhárom lövegét) a három jelzőlövés leadása után előre küldte, hogy lekösse az ellenséges tüzérséget, s egyben elvonja az ellenség figyelmét Kazinczy hadoszlopáról. Miután a hídfőt védő ellenséges tüzérség tüzéből arra következtetett, hogy ezt a célt elérte, a saját tüzérségét is visszavonta, s csak időnként adatott le válaszlövéseket. Az utólagos hadműveleti napló szerint a Tisza mindkét partján küldött ki járőröket, de ezek sem találták Kazinczy hadoszlopát.135 A- magyar hadijelentések alapján fél órával később (tehát kb. fél háromkor) megérkezett Kazinczy hadoszlopa. A Perczel Miklós vezette gyalogság a Zagyva jegén, két század lovasság és a tüzérség a Zagyva hídján átkelve nyomult be Szolnokra.136 Kazinczy pedig megmaradt hat század lovasságával és tüzérségével megpróbálta elvágni Ottinger visszavonulási útját Abony felé. Meszéna Ferenc és egy ismeretlen vezérkari tiszt azt állítják, hogy Kazinczy túl nagyot került Abony felé, s ezért nem tudta elvágni Ottinger útját, a hadoszlopban ott lévő fél tizenkét fontos üteg egyik tüzérének emlékezése azonban egyértelműen állítja, hogy lövegeikkel a diszpozícióban erre kijelölt kápolnánál foglaltak tüzelőállást.137 Az utólagos hadműveleti napló szerint Hertelendy a töltés két oldalán nyomult előre, „anélkül, hogy a jelet [ti. Kazinczy tüzérsége által leadandó válaszlövést] megvárta volna, ezrede [a 6. huszárezred] élén egy fél lovasüteggel ügetve a híd felé lovagolt, elzavart egy innenső oldalon álló lovaskülönítményt, s a híd előtt megállt”. Ezt követően az ismételten kiküldött őrjáratok jelentették, hogy az ellenség elhagyta a várost. Ezzel egyidejűleg ágyúzás hallatszott a település túlsó oldalán, mire Hertelendy átkelt a hídon és Meszéna Ferenc őrnagy és Szerelmei Miklós: Relation über die Wegnahme von Szolnok am 22-te Januar 1849. MOL P 295. A Görgey-család levéltára, b/21. fase. Német nyelvű csataleírások; HERMANN R. 1995. 124.; LÁSZLÓ K.'2001. 24. p.; Othmar KOVARIK 1904. 98-99. p. Egy másik tüzér visszaemlékezése szerint Perczel személyesen rendelt előre 36 huszárt két ágyúval a híd ellen, s ezek a nagy ködben észrevétlenül meg is közelítették azt. A bal parti hídfőnél lévő két röppentyűt a Tiszába ugratták [ami be volt fagyva], mire a jobb parti hídfőben lévő két üteg [!] ágyú felmozdonyozott és odébbállt. Ezt követően éppen délben [mint láttuk, legkorábban fél 2- kor volt a Hertelendy-hadosztály a bal parton a város előtt] a két ágyú és a 36 huszár benyomult a városba. Adatok JALOVICS György, az első hatfontos ágyúüteg első ágyúja 11 hónapos és 32 csatás irányzója, később tűzmestere jegyzeteiből. In: VAHOT Imre - GÁNÓCZY Flóris (Szerk.): Honvédek könyve. Történelmi adat-tár az 1848-diki és 1849-diki magyar hadjáratból. I. köt. Pest, 1861. 42-58. p. MIHÁLKA E. 2002. 39. p. GARZÓ I. 1978. 66. p. 240
