Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - BAGI GÁBOR: Adalékok a Külső-Szolnok Megyei Gazdasági Egylet történetéhez
Összegzés helyett A Külső-Szolnok Vármegyei Gazdasági Egylet közel két évtizedes működése kapcsán az alábbiakban csak a főbb eseményekre, tendenciákra kíséreltünk meg rámutatni. Ennek az önkényuralmi időszakban létrejött gazdasági egyesülésnek a feladatai az országos helyzetnek megfelelően fokozatosan átalakultak, változtak. Kezdetben a hagyományos vármegyei vagyonos, nemesi-értelmiségi réteg tömörítésére törekedett, de hamar megjelentek a tagok között a jobbágyfelszabadítás nyomán kialakuló, jórészt polgári eredetű újbirtokosok is. Az 1860-as években aztán a közép- és kisbirtokosok mellett megindult az értelmiségi rétegek egyre számottevőbb bekapcsolódása is a munkába. A kiegyezés után az egyleti tagságban mind nagyobb számban jelentek meg a kisvárosi-falusi értelmiségiek (tanítók, jegyzők), helyi kis- és középvállalkozók, illetve a jobbágyfelszabadulás után megerősödő birtokos parasztság képviselői. A meglévő adatok szerint az egyesület 1867 után vált nemesi-arisztokrata klubból racionális gazdálkodást folytató mezőgazdák rendszeres összefogásává. 1876-ban Jász-Nagykun-Szolnok megye megalakulásával elsődlegesen a Heves megye központi részeivel korábban közös egyesületet alkotó Jászság, illetve kisebb részben a Nagykunság csatlakozására számítottak az egylet képviselői. Hosszabb távon végül ez az egyesület adta a leendő vármegyei szerveződés alapját. 195
