Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - BAGI GÁBOR: Adalékok a Külső-Szolnok Megyei Gazdasági Egylet történetéhez
Május 31-én a közgyűlés elnöknek idősebb Jurenák Sándort, alelnöknek Losonczy Mihályt és Kormoss Ödönt választotta meg. A választmány tagjai Almásy Pál, Bagossy Lajos, Blaskovits Miklós, Bolváry Antal, Borbély Géza, Falcsik István, Fazekas Gedeon, a szajol-tiszavárkonyi Fejér Miklós (1837-1909), Fischer Zsigmond, Füzesi Lőrinc, Hellsinger Mór, Herkl Károly72, Horánszky Nándor, Horthy István, Józsa János, itj. Jurenák Sándor, Kludik József, Kövér Károly, Lábassy János, Lelovits Gyula, Magyary István, Mészáros Endre, id. Mészáros Lajos, Mocsy László, báró Orczy Antal, Petrovay Ádám, id. Polgár József, Singer József, gróf Szapáry Gyula és Taubinger Béla lettek. A titkár Kuncze Imre maradt, aki miután Törökszentmiklós főjegyzőjévé is megválasztották, az egyleti titkári és pénztárnoki feladatokat a korábbinál kisebb fizetésért vállalta el. A lótenyésztési bizottság is újjáalakult. Az elnök Jurenák maradt, az alelnökök Losonczy Mihály és Kormoss Ödön, a tagok Bolváry Antal, Domokos László, Fazekas Gedeon, Fischer Zsigmond, Hellsinger Mór, Herkl Károly, Horthy István, Kludik József, Lelovits Gyula, Mocsy László és Mészáros Lajos lettek. 1874 őszén az Egyletnek 60 alapító tagja volt 72 alapítvánnyal, és a nem teljes adatok szerint 87 évdíjasa. Bár a hátralékos tagdíjakból már 1.098 forint befolyt, a kintlévőség még így is 5.793 forintot tett ki. Ezek behajtására ügyvédet fogadtak. Ekkoriban rendelték meg a „Nép kertésze” c. folyóiratot is.73 Ebben az időszakban már az OMGE is törekedett az országos egyesületek munkájának koordinálására, az együttműködésre, illetve központi rendezvények szervezésére. A kapcsolattartás eredményeként felmerült a munkaerő vasúti szállításának jobb megszervezése, a fásítás, a több éves aszály után az öntözés, a trágyázás terjesztése, az állattenyésztés és a kertgazdálkodás fejlesztése. Újdonságként hatott, amikor Almásy Pál tiszabői birtokán rétöntözést alkalmazott, de megdicsérték Tiszapüspökit is a lótenyésztés fejlesztéséért. A problémák között az állattenyésztésről a földművelésre való áttérés gyermekbetegségeit említették. A magtermelés miatt a takarmány termelést elhanyagolták, az állattenyésztés visszafejlődött, az állatlétszám, a tejtermelés csökkent. Korszerű trágyázás nélkül viszont a földművelés nem hozott jó eredményt. A megoldást a lehető legtöbb földműves iskola létrehozásában és a vándortanítói intézmény népszerűsítésében látták. A megye faiskoláit 73 Herkl Károly 1875 táján törökszentmiklósi főbíró volt. GALSI Z. 2005. 49. p. KUNCZE I. 1877. 198-203. p. 191
