Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - BAGI GÁBOR: Adalékok a Külső-Szolnok Megyei Gazdasági Egylet történetéhez

utóbb már részben betegen tiszabői és tiszagyendai birtokain, valamint tarnaleleszi birtokrészén gazdálkodott.43

Almásy Pál, tiszabői birtokos (

http://hu.wikipedia.org/wiki/Almásy Pál politikus)44

A birtokok legértékesebbike a tiszagyendai uradalom volt, amely 4,16 hold belső telekből, 612,91 hold szántóból, 492.85 hold rétből, 385,25 hold legelőből állt. Ehhez járult még a Nemes Jánostól vásárolt 85 hold terület, valamint a Hellebronth Antaltól cserével szerzett 2 hold szőlő. Ennek értékét 1847-ben 217.907 váltóforintban állapították meg. A tiszabői birtok 38,58 hold belső telekből, 648,16 hold szántóból, 515,78 hold kaszálóból, valamint 267,63 hold vízjárta területből, továbbá nyírfa- és nyárfaerdőből tevődött össze. Értékét 209.767 forintra becsülték, míg a tarnaleleszi részt mindössze 37.426 váltóforintra 1847-ben. A bői részhez kúria is tartozott, ahol Almásy leginkább tartózkodott. HAJAGOS József: Almásy Pál tevékenysége az 1848-49-iki szabadságharcban. Online változat: http//:

www.berze-nagy.sulinet/hu/hajagos/almasy

. htm (Letöltés dátuma: 2011. ápr. 6.) 1859-ben Almásy Tiszabőn 940 kát. hold szántóval és 32 hold réttel, míg Tiszaroffon (Tiszagyendán) 204 hold beltelekkel, 696 hold szántóval, 5 hold legelővel és 474 hold réttel rendelkezett. FÉNYES E. 1859. 96. p.

Letöltés dátuma: 2011. ápr. 6.

175