Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - BAGI GÁBOR: Adalékok a Külső-Szolnok Megyei Gazdasági Egylet történetéhez
sertést, 207 tétel terményt és 41 mezőgazdasági gépet. A díjazás során figyelembe vették az átalakulóban lévő mezőgazdaság helyi sajátosságait is. A lovakra öt arany-, két ezüst- és egy bronz-, a szarvasmarhákra tíz arany-, három ezüst- és egy bronz-, a juhokra egy bronzérmet és dicsérő oklevelet osztottak ki. A sertéseknél egy dicsérő oklevél, a kokinkínai tyúkoknál egy bronz- a terményeknél egy ezüst- és hat bronz-, a bemutatott gépeknél négynégy arany- és ezüstérem került kiosztásra. A kezdeti években az úri passziók szerepét mutatja, hogy a lóversenyeken az öt nyertes ló 112 aranyat, egy serleget, az öt nyertes agár 30 aranyat és 145 forintot, azaz igen jelentős díjakat nyert.16 A díjazottaknak ekkor még csak a kisebbik része volt megyebeli. így. ezüstérmet nyert szarvasmarháival a mezőtúri Fridrik Antal, a fegyverneki Fazekas Károly és a pusztapói Tassy Károly, lovaival Jurenák Sándor kengyel- újkúti és gróf Szapáry Gyula fegyverneki tag. Ezüstérmet kapott a híres ékegyáros Vidáts István Pestről Croskill rendszerű talajhengeréért és Howard- féle ekéjéért, Pestről Weiss és Ungra mélyítő ekéjéért, valamint az 1848-tól Törökszentmiklóson országos hírű ekegyárat alapító egykori uradalmi kovács, Lábassy János (1822-?)17 Schwertz-féle ekéjéért. Bronzérmet nyert Törökszentmiklósról Meggyesy Károly üszője, Vígh András kancája, Bakondi András báránya, Tiszaszentimréről Fazekas Károlyné Sréter Amália kokinkínai tyúkjai, Kisújszállásról Lipcsey Lajos búzája, illetve Jurenák Sándor árpája, Szodoray Elek kukoricája, a túrpásztói Santner Gúsztáv zabja, Szapáry Gyula répája, valamint Jurenák Sándor 1834-es szenttamási bora. Az egyleti agarászat szabályait a sportág nagy híve, Recsky András dolgozta ki.18 1858 elején kitűnt, hogy noha többen nem fizették be a tagdíjat, még így is jelentős, felhasználható bevételi fölösleg maradt. Végül úgy határoztak, hogy a kiállítások egyleti díjait száz, a gazdasági kiállítás jutalmait 50 aranyra emelik. Ekkor már nagyobb tervekbe is belevágtak. így versenyszántást rendeztek, Angliából pedig különleges búzamagvakat hozattak, amiket kísérletképp a tagoknak is kiosztottak. Emellett Törökszentmiklóson kezes ménest létesítettek, és 30 arany jutalmat tűztek ki egy Szolnok megyei statisztikai kiadvány megíratására. 1858. május 9-én Törökszentmiklóson a közgyűlés rögzítette a felsőbb szervek által némi módosítással jóváhagyott alapszabályokat, és megtárgyalta a későbbi terveket. Az egyesület neve hivatalosan „Szolnokmegyei Lovas és KUNCZE I. 1877. 60-61. p. SZABÓ Antal: Lábassy János életéről. In: Fejezetek Törökszentmiklós múltjából. II. köt. Törökszentmiklós, 2005. 220-241. p. Vadász- és Versenylap, 1858. február 10. 53-54. p. 166
