Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - NOVÁK LÁSZLÓ FERENC: Nemesi ellenállás a Jászkunságban, különös tekintettel Jászapátira

tisztségeket is betöltötték - mint Dósa Pál és fia, Dósa József jász kapitány, Dósa Antal nótárius, vagy Bartsik József főügyész, Makó Lőrinc főadószedő -, tehát beleilleszkedtek a jászkun kiváltságos jogi, közigazgatási hierarchiába. A nemesi Hadnagy Széknek nem volt létjogosultsága a Jászkunságban. A „Nemzetes és Vitézlo” rendűek86 között található a Dósa família, akinek tagjai magas katonai rangot is szereztek a jászkun hadseregben, s a katonai méltóság tovább erősítette nemesi öntudatukat, identitásukat növelte.

A lázongásban, zendülésben döntő jelentőségű a személyes motívum, a sajátos mentalitás, a nemesi felsőbbrendűség tudata, nem utolsósorban a nemesi virtus, amely együtt járt a fékezhetetlenséggel, durvasággal, kegyetlenséggel, nem számolva a súlyos következményekkel, a felelősségre vonással, a büntetéssel. A városi és kerületi hatóság tisztségviselőivel szembeni kíméletlen viselkedés, sőt erőszakoskodás az apáti lakosokkal - köztük saját nemes társaikkal, rokonaikkal - szemben, Tajthy István és társainak különös viselkedését, társadalmi szerepét világítják meg.

A rendi viszonyok között legmagasabb nemesi méltóság volt a király után a herceg, azt követte a gróf és a báró. A többséget alkotó középnemesek, kuriális nemesek, köznemes armalisták egy része alkotta a „Nemzetes és Vitézlő” rendet, akik hadi erényeket tudtak felmutatni, nemesi kiváltságuk bizonyságaként. Ez a cím nem jelent olyan kiváltságos rangot, mint a többi arisztokrata főnemes méltósága, mert nem takar olyan földesúri birtokot, amelyet a király adományozott, vagy királyi jóváhagyással lehetett birtokolni.

156