Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - NOVÁK LÁSZLÓ FERENC: Nemesi ellenállás a Jászkunságban, különös tekintettel Jászapátira
be fog irattattni, okainak elöl adásával jelenjen meg azon Ties Deputatio előtt, addig is pedig hogy az Lakosoknak panaszszót magárúi el hárítsa vigye a' reá essendo terheket, és szolgálatokat, de azoknak elviselésére magát éppen nem ajánlotta. ” .m Tajthy István két esztendei szegedi raboskodása után 1816. tavaszán visszatért Apátiba, s gyakorlatilag tovább folytatódott az ellenszegülés. Tajthy István továbbra is sérelmezte a kényszerű fuvarozást, adófizetést, ugyanakkor nem érezte alábbvalónak magát a tanács elöljáróihoz képest. Rendre gyűltek a panaszok, amelyek megörökítésre kerültek a tanácsi jegyzőkönyvekben. Az 1817. november 22-i ülésen tárgyalták Rákosi János felvégi polgár panaszát, miszerint „Ns Tajti Istványt ma regveli 6. óra tájban tulajdon Béresseinek jelen léttében, a midőn fö Biró Úrnak meg hagyásából Tóth Nánára a Város Tűzi őll fájának haza leendő fuvarozására, minden ellendőségel elvette volna, nékie azt felelte Kertbéli Istállójában a hol tüzelgetett az én Kertben többet ne járt, mert én fa alá nem megyek, azzal nem tartozók, ha fát hordát a Város fogadgyon Kocsikot, és fizessen a fa hordásért ”. Bőjthy István adószedő perceptor szintén panaszt emelt Tajti ellen, „jól lehet mind untalan sürgette a Qvantum le fizetéséit, az Ns Tanáts által intette már őtet annak meg adása eránt, mind ez ideig sem az harmadévi Qvantumát, sem pedig a tavalit rajta meg nem vehette; illetlen, és boszontó szavakkal illetvén, mind Perceptort, mind pedig a Qvantumot sürgető Individuumokat Ns Tajti Mátéval együtt, a ki még öszve kurvanyázni bátorkodott az azon restantiát házánál sürgető Tizedest, azzal utasítván házától el, akkor vegyétek fel, mikor meg viszem. ”61 „ Cseh Antal Betyár Bíró,62 és Varga András Vachter” személyesen jelentették az 1818. áprilisi 1-én tartott tanácsülésen Tajhyék újabb ellenállását: „panaszolják: Hogy ezen Katonai esztendőben jól lehet igaz sor szerint minden illendősségel, a gyalog szolgálatokra Ns Tajti Antalt és Ns Tajti András Jánost az Elöljáróságnak Parancsolattyábúl el rendelték, mind azon által rajtok a mai napig semmit sem vehettek, nevezetessen tegnap el vetették mind a kettőt zabot JNSZML Jászapáti Tanácsülési jkv. 1810/11. 69. sz. 140-143. p. JNSZML Jászapáti Tanácsülési jkv. 1817/19. 423-424. sz. 155-156. p. Jászapátiban a kétkezi gyalogmunkásokat nevezték „betyároknak”. A cigányok kötelessége volt a levélhordás, de többen kérelmezték a tanácstól, hogy a betyárok közé vetessenek fel, így rangosabb munkakörülmények közé emelkedhettek. Felettük rendelkezett a Betyár Bíró. Lásd: NOVÁK László: A hagyományos társadalom egy jellegzetes rétege („ridegek”). In: Az Alföld társadalma (Szerk.: Novák László). Acta Musei de János Arany nominati - Az Arany János Múzeum Közleményei VIII. Nagykőrös, 1998/b. 376, 525. p.; Vö. NOVÁK László: Cigányság az Alföldön a XVII- XIX. században. In: Az Alföld társadalma. (Szerk.: Novák László). Acta Musei de János Arany nominati -Az Arany János Múzeum Közleményei VIII. Nagykőrös, 1998/b. 142
