Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - NOVÁK LÁSZLÓ FERENC: Nemesi ellenállás a Jászkunságban, különös tekintettel Jászapátira
szántani, és be vetni, oly declarátióval, hogy az Ugar földeket is meg fogja ugarolni, és azokatis be fogja vetni, a panaszolkodónak tellyességgel nem fogja engedni akár minémű Contractussa legyenis Báttya Urátúl, T Dósa Jóseff Úrtúl; Panaszollya Mihályi Lajos továbbá, hogy Nagy Csütörtökön, a mint Dósa János Úr véle a szöllőbűl haza jővén, hozója be ment volna, ottan a Báttya Ura Tetes Dósa Jóseff Dlis Kapitány Úr ellen ezen szavakra fakadt, és ezen szavakat tízszer is repetába, a panaszolkodó Felesége, és Menye előtt, ki mennek a Jász Berényi útra, a hoszú hátra egy fejszével, és ottan lesem a Bátyámot Jósefet, és a midőn jön az útban agyon vágom a fejszével, a Heves=Iványi Tavasz vetést pedig, a midőn Boglyában lészen, meg fogja gyújtani, és égettni, még sem ereszti a panaszolkodónak birtokában; panaszolya végre Mihályi Lajos Úr aztis, hogy Dósa János Úr a mondott üdőben házánál aztis beszéllette, hogy tsak Kotsérra a Marhákat le hajthassák, azonnal Bétsben fel fognak menni, és ott eö Felségének panaszt fognak Ura Báttyok Ttes Dósa Jóseff Dlis Kapitány Úr ellen tenni”. A városi tanács megintette Dósa János szenátort, figyelmeztetve, hogy mostanában „úgyis zavarban lévő népet rósz példamutatással ne rontsa, a városban a zenebonát ne nevellye, a haszontalan beszédektűl, és veszedelmes fenyegetődzésektűl, mellyek nem egy Elöljáróhoz illők, ójja, és tartóztassa magát, mert külömben, ha szomorú következése lészen engedetlenségének, magának tulajdonítssa”. Dósa János szenátor az intelem ellenére hangoztatta, hogy „ő azon földeket, mellyeket Báttya Ura, Ttes Dósa Jósef Dlis Kapitány Úr 3. észt. felében szántani adott Mihályi Úrnak, annak bírni nem engedi, ennek útónná meg fogja szántani, és be fogja vettettni, sőtt a Nagy Atyai földekbúlis az őtet illető rátát ki fogja hasítani, és birtoka alá fogja venni, azomban azt el nem ösméri, hogy Báttya Urát agyon veréssel, Mihályi Lajos Urat árpa boglyájának fel gyújtásával fenyegette volna”. A városi tanács tehetetlennek bizonyult a nemesek közötti villongás megszüntetésében, viszont a panaszról és a bírói megintésről „szokott Bizonyság levél képen” tájékoztatta a kerületi főkapitányt, aki egyébként is érintett volt az ügyben.25 Az inkriminálódott Tajthy családban is támadtak villongások, amelyekben a városi tanács bírósága ítélkezett. Például az 1812. szeptember 12-i tanácsülésen „Nemes Táj ti György személy es sen meg jelenvén sérelmessen panaszollya: Hogy Testvérei Tajti Istvány, és Máté jól lehet a 425ik szám alatt Judicialiter el tiltanak a szénájának, és egyébb productumainak Heves Iványrúl leendő erőszakos be hozásától, sőt köteleztettek a már eröszakossan el vitt Boglya szénájának leendő visza adására, minden azon által eröszakossan haza hozot Boglya szénáját a mai napig sem adták visza, sőtt a másik Boglyá is JNSZML Jászapáti Tanácsülési jkv. 1812/14. 195. sz 128. p. 116
