Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - NOVÁK LÁSZLÓ FERENC: Nemesi ellenállás a Jászkunságban, különös tekintettel Jászapátira
emelkedtek.6 Szintén tekintélyes családnak számított a Tajthy, akik eredetileg a gömöri Tajti falut alapították, de Apátiba már a détéri ág vándorolt el. Ugyancsak Détérről jött a Borbás família is. A Mihályi család Balogfalváról - ahol földbirtokos nemesi família volt - költözött Apátiba. A család később is tartotta a kapcsolatot a gömöri rokonsággal. Erről ad bizonyságot a jászapáti tanács jegyzőkönyve 1819-ből: „Nemes Miháli Lajos Senator Úr, és Miháli Ferencz személy essen meg jelenvén [...] declaratiot tettek, hogy Ttes Ns Gömör Vármegyében Balog falván levő őssi Nemesi Jószágoktúl Ns Miháli Zsigmond és néhai Ns Miháli Lajos Balog falvi Compossessor osztályos Attyok fiai a közöttök meg esett atyafiságos Egy esség szerint [...] az ide való Ns Miháli famíliának le fizették” az örökösödési részt.7 Az Antal család Gesztetéről, a Lóczy Lóc faluból,8 a Makó Kerekgedéről, a Bíró Nagyrecskéről vándorolt el a XVII. század második felében. Az Utassy família származási helye a Heves vármegyei Bükkszentkereszt.9 A Balajthyak eredetileg a Borsod vármegyében lévő Balajt faluból származnak, de már a XIV. századtól Gömör neves családjai közé tartoztak, Gesztetén volt az ősi fészkük.10 Az 1745-ös redempció alkalmával a lehetséges legtöbb földet - 360 forint felső határértéken - a gömöri származású nemesek közül Balajthy Mátyás, Borbás Boldizsár, Dósa Pál, Makó Gergely és Tajthy Jakab váltott meg, ők voltak a legvagyonosabb redemptus gazdák Apátiban.11 Debrecen, 1999/b. 159. p.; NOVÁK László: Gömör településnéprajza. In: A Gömöri Magyarság Néprajza (Szerk.: Ujváry Zoltán) I. köt. Debrecen, 2001. 563-564. p. A kérdéssel kapcsolatban lásd FORGON Mihály: Gömör és Kishont vármegye nemes családai. Kolozsvár, 1909.; NOVÁK L. 1999/b. JNSZML Jászapáti Tanácsülési jkv. 1818/19. 220. sz. 1819. május 8. 585. p. 8 A gömöri Lóc falu elpusztult a XVII. században, határa a szomszédos Királyi település részévé vált. Lakói szétszéledtek, a Lóczy család így kerülhetett Jászapátiba is. NOVÁK L. 2001. 565. p. JNSZML Jászapáti tanácsülési jkv. 1807-1811.; Lásd FORGON Mihály 1909.; Novák L. 1999/b.; Az Utassy család eredetileg Rimaszombat környékén élt Utas nevű faluban (erre utal a Belső-Utas, Utas-puszta, Détémél a Rimába torkolló Utas-patak helynév), s onnan származott el egy része Bükkszenterzsébetre. A jászapáti Utassy család onnan származik. BESSENYEINÉ UTASSY Magdolna-ANKÁNÉ UTASSY Ida: Az Utassy- Utasi család története. II. Rész. Cegléd-Jászapáti, 2006. 7, 29-33, 72-95. p. 10 FORGON M. 1899. 62-66. p. Ugyancsak 360 forintos földet váltott még Kiss Ferenc, Rusvay István és Utassy Imre. NOVÁK L. 1999/a. 98. p. 111
