Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása

következtetéseit a következőkben foglalhatjuk össze. Voltaképpen kizárható, hogy a jászok a kunokkal együtt a XIII. század középső évtizedeiben jöttek volna be Magyarországra. Arra sem találunk meggyőző adatot, ami a kunok és a jászok együttlakására bizonyítékul szolgálhatna. A XIV. század közepéig nincs adatunk arra vonatkozóan sem, hogy a jászok a Jászság területén éltek volna. A XIV. században, de még a XV. század elején is a pilisi jászok alkothatták a legmeghatározóbb jász csoportot. Hozzájuk kell kapcsolni az 1323. évi, a jászberényi városi levéltárban őrzött, kiváltságlevél jászait is. Az a körülmény, hogy 1323 és 1325 között mintegy fél tucat oklevélben említenek jászokat, előtte pedig egyetlen egyszer sem akadunk nyomukra, eléggé egyértelműen szól amellett, hogy a XIV. század első két évtizedében jöhettek Magyarországra. Az írott források alapján a Jászság a XIV. század második felében települt be jászokkal, méghozzá délről, az Al-Dunától délre eső területről és alkalmasint több hullámmal jött jászokkal. Utóbb talán az Esztergom-Pilis megyei jászok egy része is ide került át, akik magukkal hozták 1323. évi kiváltságlevelüket, ami így kerülhetett Jászberénybe.457

2005-ben és 2006-ban egy fiatal régész, Langó Péter, egy angol és egy magyar nyelvű tanulmányt tett közzé a Jászság X-XV. századi településtörténetéről.458 * Ő is azt a korábbi álláspontot képviselte, hogy a IV. Béla által visszaköltöztetett kunokkal együtt telepedtek be a jászok is a Kárpátmedencébe. A Jászság területén a középkorban a következő településeket vélte jász lakosságúnak: Jászfényszaru, Ágó, Árokszállás, Hajóhalom (Jászdózsa- Kápolnahalom), Jászdózsa, Négyszállás, Apáti, Rassangszállás, Kisér, Boldogháza, Újszász és Szarvas. Nem tartotta jász szállásnak /Felső/Szentgyörgyöt, Ivát és Haczokot, valamint Alsószentgyörgyöt és az egyetlen 1563-i adatból kreált Telekszállás települést. A nemesi birtokok közé sorolta Kozmadamján- szállását, Mihálytelkét, Necsőegyházát, Fügedegyházát, Lanthat és Kürtöt. Azt hangsúlyozta, hogy „a késő középkorban sem beszélhetünk területileg és közigazgatásilag egységes Jászságról”.459 Ugyancsak 2006-ban jelent meg Hatházi Gábor tanulmánya a kun székekről és az 1439-től adatolható jász székről.460 Hatházi azonban egyértelműen azt bizonyította, hogy a Jászság a XV. század közepétől közigazgatásilag már egységes volt.

Egyértelműnek tűnik, hogy kizárólagosan a fennmaradt írásos forrásokra támaszkodva, Györffy és Kristó, apróbb eltérésektől eltekintve,

KRISTÓ Gy. 2003. 235-241. p.

LANGÓ P. 2005. 365-386. p.; LANGÓ P. 2006. 77-97. p.

LANGÓ P. 2005. 383. p.; LANGÓ P. 2006. 90. p.

HATHÁZI G. 2006. 111-146. p.

99