Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: A jászkunokról női szemmel
közös szerzemény volt, így a túlélő szabadon rendelkezhetett róla. így testálhatta Makó Katalin az „urammal általam váltott és most is birtokomban levő”-nek22 mondott földjét lányának és vejének, nem pedig a szokás szerint két fiának. Katalint a leánya hat évig ápolta, ezért biztos akart lenni abban, hogy a betegápolók megkapják jutalmukat. A földszerzés elfogadott módja volt, amikor az idős szülők vagy gyermektelen rokonok eltartásáért, ápolásáért, gyakorlatilag munkáért kevés pénzbeli befektetéssel jutottak földhöz a fiatalok. A későbbi pereskedést elkerülendő az egyezségeket írásba foglalták és bejegyeztették a tanács protokollumába. Legtöbbször az eltartási ügyek egyben beházasodási akciók voltak, melyek eredményeként a vő redemptusi jogot eredményező földbirtokhoz juthatott. Félegyházán23 24 1765-ben a tanács előtt kötötte meg a föld átadási szerződését a fél telkes Tóth István. Tóth veje Bajáki János és felesége Tóth Anna a birtok 1/8-ad részét kapta örökbe. A földért cserében Bajáki kötelezte magát, „hogy eő Ipa urával három következendő esztendők forgása alatt egy kenyerre állván, minden néven nevezendő gazdaság vitelében segítségére lészen, és mind ezért semmi más bért vagy jutalmat magának nem vár, nem kíván” Ugyanebben az esztendőben adott eltartásért földet a leányának és a vejének Kalló Mátyás szenátor.25 Az idős szenátor és felesége Térjék Erzsébet természet szerint való fiuknak már kiadták a vagyon őt illető részét, s csak arról a földvagyonról rendelkeztek, ami a megváltakozás után maguknak maradt. Ez sem volt kevés, fél hely kertföld Kisszálláson és 1/16-od Galamboson, valamint a ház, amiben laktak. A házat a fiatalok megvették 150 forintért, a földet viszont az idős szülők átadták vejüknek és lányuknak „fent tartván magoknak teljességgel azt a szabadságot, hogy vélek együtt békességben lakhassanak ’s maradhassanak”. Amint említettem a föld nem csak a megélhetés elsődleges forrása volt, hanem a redemptussá válásé is. A házasodásra vállalkozó férfiak, ha lehetőség nyílt egy jómódú redemptus leányát feleségül venni, bizton számíthattak arra, hogy előbb utóbb maguk is redemptussá válhatnak, ha másként nem az apóstól kapott hozomány révén. Kunszentmiklóson az ilyen eseteket a vagyon- összeírásokban dokumentálták. Almási Ferenc vagyonának számbavételénél feljegyezték, hogy „Rugai Judithot vévén feleségül ennek attya Rugai Mihály vett 1 létz földet Fábián Jánostól, ismét 1 létz földet Sz. Mártonyi Kováts 22 JNSZML Jászapáti végrendeletek, Makó Katalin végrendelete, 1773. Rsz. 135. 23 Félegyháza = Kiskunfélegyháza 24 BKML Kf. lt. Prot. Pol. 1. köt. 245. /1765. 25 BKML Kf. lt. Prot. Pol. 1. köt. 234. /1765. 91
