Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
ADATTÁR - TÓTH ALBERT: Egy kisújszállási tanár levelezése Selye Jánossal
elnöki tisztét is betöltötte. Orvosbiológiai és élettani kutatásai nemzetközi hírnevet hoztak számára, neve éveken át szerepelt a Nobel-díj bizottság előtt. Selye János a stressz-elmélet megalkotásával szerzett világhírnevet, első jelentős közleménye a stresszről 1936-ban jelent meg a Nature, angol nyelvű természettudományi folyóiratban, majd munkái az 1960-as évek közepétől Magyarországon is rendre napvilágot láttak.3 A több nyelven is beszélő és alkotó tudós, közel félévszázados munkásságával igen termékeny életművet hagyott hátra. Több mint 1.700 tudományos cikket és 39 könyvet írt a stresszel kapcsolatban, és napjainkig több mint 300.000 tudományos cikkben idézték munkásságát. Saját visszaemlékezése szerint az élő szervezet alkalmazkodása a stresszhez csaknem négy évtizeden keresztül foglalkoztatta, és valóban - bár élete során, a kutatómunkában eltöltött fél évszázad alatt más témákban, így a cardiovasculáris betegségek, a szövetek elmeszesedése, az öregedés problémája, a gyulladás, a szteroid hormonok témakörében is maradandót alkotott -, mégis Selye János neve voltaképpen a stressz fogalmával forrt össze. A stressz-elmélet vezérfonala szinte valamennyi munkájában fellelhető, amelynek lényege, hogy valamennyi élőlény az őt ért fenyegetésekre általános vészreakcióval reagál, mozgósítva tartalékait és hormonális erőforrásait. A stressz pozitív megküzdést jelent, ugyanakkor tartós hatására kimerültség és számos pszichoszomatikus betegség léphet fel. A stressz tehát az élő szervezet nem-specifikus válasza bármilyen természetű megterhelésre. A stressz az élet természetszerű velejárója, az azt előidéző tényezők olyanok lehetnek, mint például a fizikai erőfeszítés, a megfeszített figyelem, a fájdalom, a betegség, a kudarc, az öröm, vagy a sikerélmény. Vagyis miként a felsorolásból is látszik, a stressz egyszerre jelenthet kellemetlen, de akár kellemes dolgot is, s kiváltói egyaránt lehetnek jó és rossz élmények. Jóllehet ezek a behatások bár különbözőek, mégis lényegileg azonos élettani, és ezzel párhuzamosan biokémiai változásokat hoznak létre az emberi szervezetben, így idegfeszültséget, gyorsult szívműködést, a vérnyomás-, és vércukorszint emelkedését okozhatják. Selye János munkáiban mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a stressz minden ember életének szükségszerű része, amit még alvás közben sem lehet elkerülni. A stressz-mentes állapot ugyanis a halállal egyenlő. így megállapításai szerint maga a stressz nem szükségszerű rossz, hanem nélkülözhetetlen tényező az élet különböző káros hatásainak Selye János legfontosabb műveinek magyar nyelvű kiadásai: SELYE János: Életünk és a stressz. (Ford.: Both Miklós) (Bev.: Lissák Kálmán) Bp. 1964.; SELYE János: Álomtól a felfedezésig. Egy tudós vallomásai. (Ford.: Józsa Péter) Bp. 1967.; SELYE János: In vivo: A szupramolekuláris biológia védelmében. (Ford.: Mészáros Károly) (Bev.: Lissák Kálmán - Szent-Györgyi Albert) Bp. 1970.; SELYE János: Stressz distressz nélkül. (Ford.: Mészáros Károly) Bp. 1976. 558
