Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Nehogy a reakció idejében észrevegye”. Az 1947-es választási csalássorozat Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
a két számadatban nyilvánvalóan szándékolatlan adminisztrációs tévedés eredménye. így viszont még nagyobb arányú és fordított eltérés mutatkozott az augusztus 14-én és 20-án készült kimutatások között. Szinte a „semmibőr mintegy tízezerrel35 növekedett a szavazójoggal rendelkezők száma, miközben a kizártak esetében jelentéktelen változásnak lehetünk tanúi.36 Mivel a második jelentés és a Szolnokmegyei Népszava adatai nagyságrendileg megegyeznek, így esetükben fentiekhez hasonló súlyú számolási hibákat nem feltételeztem. A majd tízezer szavazópolgár megjelenésére a legvalószínűbb magyarázatnak az tűnt, hogy az eltelt egy hét során valóban tömegesen jelentkezhettek összeírólapokért azok, akiknek a kommunista biztosok szándékosan „elfelejtették” kikézbesíteni azt, illetve azok is újat kérhettek, akiknek a már kitöltött lapjait „véletlenül elveszítették”. Ám miután nyilvánvalóvá vált a JNSZ vármegyei adat pontatlansága, kíváncsi voltam, vajon egyedi esetről van-e szó, vagy más vármegyék esetében is találni elszámolásokat. Ezért ellenpróbaként két dunántúli választókerület adatait is újraszámoltam az augusztus 14-i kimutatásban. Az egyik a Baranya és Tolna vármegyei, a másik a Vas vármegyei körzet volt. Eredményül nem egy nagy, hanem számtalan apró, különböző előjelű, néhány tíz-húsz főstől pár száz fősig terjedő eltérést kaptam. Tolna és Vas vármegyében csak egy-egy olyan járási adat akadt (a dombóvári és a kőszegi), melynél helyesen adták össze, illetve pontosan gépeltek le mind a választójogosultak, mind a kizártak adatait. Baranya aprófalvas járásainál viszont egyetlen végösszeg sem mutatott egyezést a feltüntetett részadatokkal. Ezeknél épp a nagyszámú adat miatt egyszerűen kibogozhatatlan, hogy hol, mely számadatot, vagy számadatokat tévesztették el. Mindez arról győzött meg, hogy a szakirodalomban eddig használt lista a választójogosultak és kizártak számáról, bár látszólag nagyon pontosnak tűnik, messze nem olyan megbízható, mint azt eddig gondolhattuk. A második jelentéshez viszonyítva 10958-al, a Szolnokmegyei Népszava adatához viszonyítva 9392-vel. Itt a Tiszai Felső Járás adatait számolták hibásan, 1868-at feltüntetve 1823 helyett. Ugyanakkor az első jelentésből a kizártak adata is hiányzik Jászboldogháza neve mellett. A szavazóköri jegyzőkönyveinek „visszautasított választók száma” megnevezésű rovatában 0 fő szerepel. 2009 nyarán tévesen úgy gondoltam, hogy ez azt jelenti, hogy itt nem történt kizárás. Azóta nyilvánvalóvá vált, hogy a szavazóköri jegyzőkönyv megfelelő rovata nem a választójogból kizártakra vonatkozik, hanem a választás napján szavazás céljából megjelent, ám valamilyen oknál fogva visszautasított választójogosultak - például mert nem tudta személyazonosságát megfelelő irattal igazolni - számát hivatott jelölni. A Jászboldogházán kizártak száma a külön-jegyzékek alapján 30 fő volt, így az egy hét különbséggel készült jelentések közötti eltérés 138. 443
