Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Nehogy a reakció idejében észrevegye”. Az 1947-es választási csalássorozat Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
rontaná. A dolog vége az lett, hogy pártunk egyáltalában nem kapott pozíciót a bizottságban. ”.21 Tetézte a „bajt”, amikor a pozícióba bejuttatott kommunista funkcionáriusok nem mertek, vagy nem akartak törvénytelen eszközökhöz nyúlni. Utóbbira példaként 2008-ban már említettem a szajoli párttitkár esetét.22 Érdekes volt látni a szajoli egyes és kettesszámú szavazókörben azt a két külön jegyzéket, melyen 11-11 személy neve mellett indoklásként a „Belügy és rendőrségileg felsőbb utasításra kizárva”23 magyarázat szerepelt. Úgy tűnik tehát, hogy az országos és megyei pártvezetés még a helyi kommunisták húzódozása mellett is minden követ megmozgatott a kizárások érdekében. Az ilyen felülről érkező beavatkozás hatékonyságát ugyanakkor megkérdőjelezi, hogy az ezen a két listán szereplő összesen huszonkét személyből tizenketten később sikeresen fellebbeztek és visszakapták szavazójogukat. Ebben szerepet játszhatott akár a helyi szociáldemokrata pártszervezet is, mivel egy az MKP országos pártközpontba befutott jelentés szerint: „egyes helyeken a szociáldemokrata pártszervezetek kizárt reakciósoknak, akik nem tagjai a Szociáldemokrata Pártnak, úgy szerzik vissza a szavazati jogot, hogy szociáldemokrata tagsági könyvet adnak nekik”.24 Sőt mi több, előfordult olyan eset is, amikor „a szociáldemokrata összeíró bizottsági tagok visszavett szociáldemokraták helyett dolgozó parasztokat zártak ki a névjegyzékből és utána arra hivatkoztak, hogy ez a Kommunista Párt nyomására történt”.25 Nem meglepő tehát, ha a kizárásoknak a kommunistákra nézve nem csak pozitív, hanem negatív hatásai is érvényesültek. Ennek részleteire világít rá az alábbi idézet: „A helyzet az volt, hogy a kizárásokért a bizottságon belül elsősorban és főleg a kommunisták harcoltak és már a választás előkészítése alatt a felelősséget ezért az összes pártok együttesen igyekeztek a kommunistapárt vállaira hárítani. A kizártakat a községekben és városokban meglehetősen aktivizálták a reakciósok. ”.26 Nyilvánvaló, hogy a választójoguktól igazságtalanul megfosztani kívánt állampolgárok egy olyan hercehurca után, mint amit a fellebbezés jelentett, jó eséllyel annyira feltüzelték magukat, hogy azután tényleg el is mentek szavazni és biztosan nem a kommunista pártra adták le voksukat. 21 Uo. 22 CSÖNGE A. 2008. 91. p. 23 JNSZML Választási iratok 1947. 89. rsz. 24 PSZL MKP ir. 274-9/27 2. p. 25 Uo. 26 PSZL MKP ir. 274-7/114. 5. p. 440
