Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

TANULMÁNYOK - MAGÓ KAROLY: Szolnok elleni légitámadások a második világháború idején

bombázást, hat évtizeddel később találkozott azokkal a pilótákkal, akik a várost támadták. A baráti beszélgetések során bevallották az amerikaiak, hogy féltek Magyarország felett és egyes esetekben a stressz miatt sikerült pontatlanabbra egy-egy bomba vetés. Az első amerikai támadás előtt a város és a vasút vezetése, valamint a német állomásparancsnokság nem hozta meg a kellő óvintézkedéseket, pedig minden felelősségteljes beosztásban lévő ember tisztában volt azzal, hogy hamarosan célpont lesz Szolnok! A pályaudvartól mindössze 100 méterre fekvő vasutas kolóniát mégsem telepítették ki, és a vasúti objektumok melletti utcákban sem épült kellő mennyiségű és minőségű óvóhely. (Ezért haltak meg sokan például a Liget utcában.) Az állomáson nem volt olyan szerelvény előkészítve, amelyen riadó esetén gyorsan ki lehetett volna menekíteni az utasokat és a vasutasokat. (Csak a támadás után intézkedtek arról, hogy legyen!) Továbbá a vasutasok a fizetésüket az állomáson kapták meg, ezért sok szolgálaton kívüli vasutas is egy jelentős katonai célpontban tartózkodott, amikor nem dolgozott. A német hadsereg fertőtlenítő állomása is a vágányok mellett volt, amit el kellett volna onnan telepíteni, de ez nem történt meg. Fatális véletlen, de június 2-án sok német katona éppen a fertőtlenítőben fürdött és sok vasutas csak a fizetéséért ment, amikor megjelentek a bombázók. A magyar légvédelem sem tudott semmilyen eredményt felmutatni, mert a Szolnok elleni bombázások során egyetlen támadót sem sikerült lelőnie. Egy amerikai gép zuhant le Rákóczifalvánál, azért, mert egy, az alakzatban magasabban repülő B-24-es aláhulló bombája eltalálta és szétesett a levegőben. A második időszakban a szovjet légierő repülőgépei támadták a várost. Ekkor már a város utcáin mobil légvédelmi ágyúk és különböző katonai erődítések voltak, ezért maga a város is célpont volt. Ezek a támadások azonban méretüknél fogva már nem követeltek annyi emberéletet. A berepülő kötelékeket több esetben sikeresen támadták a magyar és a német vadászgépek, ezért ekkor már nem lehetett büntetlenül a város fölé repülni. A végjáték a város elfoglalásával kezdődött, mert ezután a német légierő is támadta Szolnokot négy alkalommal. Ezen támadások célja a szovjet előrenyomulás lassítása volt, de már nem lehettek hatással a háború menetére.

Az utolsó bombázás után elkezdődhetett a háborús épületkárok és az úthálózat sérüléseinek felmérése. A harccselekmények (bombás, tüzérségi tűz) következtében Szolnokon kb. 600 épület vált rommá, kb. 300 rongálódott meg súlyosan és kb. 400 épület sérült meg könnyebben. Megrongálódott 1300 folyóméter aszfaltút, 2600 folyóméter fejkő burkolatú út, 2000 folyóméter terméskő burkolatú út, 150 folyóméter kiskő burkolatú út és 1400 folyóméter makadámút. 167

JNSZML Szolnok város iratai, 19022/1945.

427