Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

TANULMÁNYOK - MAGÓ KAROLY: Szolnok elleni légitámadások a második világháború idején

hogy tele volt hullákkal. Férfiak, köztük egy csendőr, nők és gyerekek. Minden sínpárt megrongáltak a bombák, a jegy váltó terem nagy órája 8 óra 35 perckor megállt, melyet hónapokig nem javítottak meg, így emlékeztetett mindenkit a támadás időpontjára. A következő hétfő délután (három nap múlva) indult az első személyvonat, melyen én is rajta voltam a kerékpárommal együtt. ”33 „A Szolnok elleni bombázások idején tizenkét éves múltam. A hely, ahol apámmal voltunk, Jászladánytól 5 km-re, a besenyszögi földúttól Szászberek irányában futó kelet-nyugat irányú dűlőúton volt. Közel az úgynevezett „nyolc öles” határúihoz. A támadók kötelékei néhány perces eltéréssel repültek a város fölé. Óriási zajjal röpültek fölöttünk keleti irányba. Az első kötelék átrepülése után én előbújtam az átereszből, de apám visszaparancsolt. Ő néhány hete jött meg a frontról, így volt tapasztalata a repülőkről. Amikor felnéztem, láttam a bombázóknál magasabban repülő villogó kéttörzsű vadászgépeket. A légvédelem ekkor még nem lőtte őket, de néhány perc múlva a légvédelem tüzelni kezdett, ezt követte a bombázás döreje, a villanások fénye, lángja és füstje. Néhány perccel a támadás előtt még azt gondoltuk, hogy csendben elmennek. Mi kb. 12-14 km távolságból jól láttuk a hatalmas robbanásokat, még a levegőbe repülő vagonokat is. Miután a bombázók távoztak Szolnoktól, láttuk a sztaniol felhőt: Cegléd, Új szász irányában 1-2 perc után igen lassan hullott alá. Én az áteresz keleti végén leskelődtem, láttam néhány fényes tárgyat lehullani. Egyik sem robbant. Később tudtam meg, hogy a gépek üzemanyag-póttartályai voltak. ”34 „A férjem utász főhadnagyként az első támadás után a bombák hatástalanításának egyik vezetője volt. Sokan meghaltak a bajtársai közül a mentesítés közben, ezért minden év június 2-án kimentünk a temetőbe megemlékezni a halottakról. ”35

A bombázás után magyar és német részről is elkezdődött az áldozatok számának összesítése. Elsőként a jelentésekben szereplő magyar áldozatok száma került összehasonlításra. A bombázás pusztítását kivizsgáló német csoport vezetőjének, Mink őrnagynak a jelentése szerint: Meghalt 159 magyar polgári személy, 3 magyar katona és megsérült 450 magyar személy.36 A város tűzoltóparancsnokának jelentése szerint 161 magyar polgári személy meghalt, és súlyosan megsebesült 151, könnyebben 200 magyar polgári személy.37 Ezzel

Dr. HUDRA László visszaemlékezése.

Dr. SZALÓKI László visszaemlékezése.

Özv. SELYEM Kálmánná visszaemlékezése.

BORÚS József: A szolnoki pályaudvar bombázása 1944. 06. 02.-án, In: Jászkunság, 1980. 1-2. szám. 76. p.

Damjanich Múzeum, 2003.1. 170. p.

400