Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

TANULMÁNYOK - BOTKA JÁNOS: Kunok-jászok katonáskodása és bandériumi hagyományai

7.

Kisér

15.100

17,5

8.

Jákóhalma

12.950

14,5

9.

Dósa

8.850

10,5

10.

Mihálytelke

8.350

8

11.

Alsó Sz. György

4.750

5

Jászság összesen:

234.750 forint

256 fő

1.

Karczagúj szállás

41.300

41

2.

Szt. Márton

19.200

19

3.

Túrkeve

28.300

28

4.

Kisújszállás

26.800

27

5.

Kunhegyes

18.700

18,5

6.

Madaras

20.700

20,5

Nagykunság összesen:

155.000 forint

154 fő

1.

Halas

50.900

51

2.

Félegyháza

30.300

30

3.

Szt. Miklós

38.566

38,5

4.

Szabadszállás

21.600

21,5

5.

Fülöpszállás

17.283

17

6.

Laczháza

10.400

10

7.

Dorozsma

11.800

12

8.

Majsa

10.200

10

Kiskunság összesen:

191.150 forint

190 fő

A Jászkunság együtt:

580.900 forint

600 lovas katona

Az insurrectio a jászkunoktól nem várt el személyes hadba vonulást, csak meghatározott létszámú felkelő insurgens kiállítására kötelezte őket. így a 600 huszárt ezúttal is toborzással (önként jelentkezés útján) fogadták fel a helységek, de az döntően a redemptusokra terjedt ki. A katonaállítás - a törvényeknek megfelelően - a Kerületekben is egészen 1868-ig verbunkkal történt (sorshúzást itt 1848 után sem alkalmaztak), a változás abban mutatkozott meg, hogy a napóleoni háborúktól egyre gyakoribb lett az irredemptusok félfogadása.

A toborzás, a verbunk zeneszó mellett, a Kerületek hadfogadó zászlói alatt, kellő mennyiségű bor és sör felhasználásával folyt. A színhely mindenütt leginkább a város-, illetve a községháza előtti tér volt, ahol egy-két asztalt is felállítottak, ezekre fektették a bemutatásra szánt fegyvereket. Fölolvasták a nádor levelét, az elöljárók buzdító szavakat intéztek a fiatalokhoz. Olykor táncok előadására is sor került. A felfogadottak legtöbbször 1 forint parolapénzt (Handgeld) is kaptak. Csaknem valamennyien 18-22 éves legények

36