Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
ellenőrök és a megye közönségének elismerését is kiváltotta. A felülvizsgáló bizottság ezt követően szemlét tartott, méréseket végzett, majd próbafúrásokkal és kisebb vakolatbontásokkal ellenőrizte a falak, a födémgerendák és az alapok minőségét. A vizsgálat eredményei alapján az alapozási, falazási munkákat, az épület körüli járdákat, feljáratokat, valamint a folyosókat, lépcsőket, loggiákat, az ács-, tetőfedő- és bádogos munkákat a bizottság alapvetően megfelelőnek ítélte. A szakértők kisebb hiányosságokat, javítani valókat a lábazat vakolásánál, a födémrészek kisebb vakolatrepedéseinél, a búzapiac felőli járdák megsüppedésénél, illetve az ablakok párkányainál lévő vakolatmállás esetében, a folyosók burkolatának kisebb megsüllyedésében, és a horgannyal burkolt tetőrészek vízömléseiből eredő lefagyások esetében találtak. Problémák mutatkoztak a kályháknál is, ahol a szakértők szerint nem megfelelő agyagot használtak az összeillesztéseknél, s így a füst a szobákba visszaáramlott. Valójában a probléma nem az agyag minőségéből, hanem abból származott, hogy a még nedves, ki nem száradt kályhákba a tél közeledtével, az épület őszi átadása után tüzet raktak. A kályhák kijavítása azonban a későbbiekben sem ment minden zökkenőtől mentesen. A kivitelezést végző fővárosi „Első magyar majolica terracotta és kályhagyár” által leküldött, az agyagpergés javításával megbízott gerencsér ugyanis szélhámosnak bizonyult - ahogy a cégvezető írta az alispánhoz küldött levelében -, „ott magát jól érezvén, mint szakértő lépett fel azon állítással, hogy a kályhák jól összerakva nincsenek, hogy ő ottan egy pár hétig jó életet élhessen”.261 Ez a fazekas a jótállási munkákat végeztető Pucherrel elhitette, hogy szakértő, így megbízást kapott a kályhajavításra. Fischer cégtulajdonos szerint azonban ez az úriember „a kályhaállításhoz annyit ért, mint tyúk az abc-hez”, ezért hogy az ügyet rendbe tegye, a kályha gyáros másnap leküldött egy valódi kályhás szakembert, nehogy a szélhámos fazekas szétszedje a jól összerakott kályhákat. Azt ugyanis méltatlannak és anyagilag is vállalhatatlannak ítélte, hogy „a kályhákat egy részeges tudatlan ember szavai által átrakattassa”, s az így keletkezett károk költségét viselje. Sipos Orbán sem volt megelégedve a javítások szakszerűségével, ezért 1879. október 18-án a munkálatokat leállíttatta, majd szakértői vizsgálatot rendelt el, melynek eredményeként a javítást az építtetővel elvégeztették.262 Fischer J. levele Sipos Orbán alispánhoz. Bp., 1879. okt. 15. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Közig. ir. Vármegyeház építési költségei 1879-1881. Cs. 9. Sipos Orbán alispán levele Vágner úrhoz, Pucher József megbízottjához, (levélfogalmazvány) Szolnok, 1879. okt. 18. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Közig. ir. Vármegyeház építési költségei 1879-1881. Cs. 9. 379
