Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
alapozásnál a szükséges mélység ellenőrzése, a kiásott alapoknál a biztonsági világítás és elkerítés megoldása, a túlmunkák kérdésének rendezése, az építési dokumentáció megfelelő archiválása, a beépített anyagok minőségellenőrzésének szabályozása, vagy az építési anyagok akadálymentes tárolása. E szempontok figyelembe vételével Sipos Orbán alispán Jász- Nagykun-Szolnok vármegye képviseletében 1877. október 20-án kötötte meg Pucher József budapesti vállalkozóval a megyeháza felépítésére vonatkozó építési szerződést.234 A megállapodás értelmében az általános és részletes építési feltételekben szabályozott módon az építész vállalta, hogy Jász- Nagykun-Szolnok vármegye új székházát a kijelölt szolnoki telken, az egy öllel történő szélesítést is beleszámítva összesen 231.000 forintért teljes egészében felépíti. A szerződés szerint „a vállalkozó köteles az építést [...] oly éré Ily el folytatni, hogy [...] a tervben kitüntetett megyei hivatalhelyiségek[nek] szánt részek 1878. október 1-én teljesen készen és használható állapotban átvehetők, az egész megyei székház pedig kívül belül teljesen készen és lakható állapotban 1878. november 1-én átadható és átvehető legyen ”.235 A szerződésben rögzített igen rövid határidő miatt a megye közönsége vállalta, hogy a beépítendő telek határait azonnal kijelöli, és kötelezte magát arra, hogy „a vállalkozót az egész munkafolyama alatt akként támogatja, hogy a hatósági közegek által sem az építésben, sem a fuvarozásban ne gátoltassék”,236 A szerződés kitért az esetleges túlmunkákra is, amelynek költségeit - az utókövetelések lehetőségét kizárva - csak az építési bizottság és a közgyűlés előzetes jóváhagyása esetén lehetett a vállalkozónak megtéríteni. A megbízást elnyert építőmesternek a munkálatok folyamán olyan „építkezési naplót” kellett vezetnie, „melybe minden az építkezésre fontos körülményt”, úgy, mint a felszólításokat, a munkák megkezdését, befejezését, a beépítésre kerülő anyagok vizsgálatát be kellett vezetni, s amelybe az építési felügyelő és a székházépítési bizottság tagjai bármikor betekinthettek. A megállapodásban azt is rögzítették, ha az építőmester az építkezés folyamán elhalálozna, vagy csődbe menne, az örökösnek, illetve a csődtömeggondnoknak 15 napon belül nyilatkoznia kell az építkezés folytatásáról, s amennyiben ez nem történik meg, a megye gondoskodhat az építkezés más vállalkozóval történő befejezéséről. A kontraktus az általános feltételek 13.§-át akként pontosította, hogy „a vállalkozónak nem áll szabadságában az építkezést, mint egészet egy alvállalkozóra bízni, ellenben jogában áll [...] a körülírt munkákat 234 Építési szerződés Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Pucher József építész vállalkozó között. Szolnok, 1877. okt. 20. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Cs. 9. 99. 235 Uo. 236 Uo. 368
