Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
vagy az esztétikus köntösbe bújtatott, arra való „átlátszó” hivatkozás.207 208 A település vezetője azonban végre késznek mutatkozott arra, hogy az elmaradt végrehajtást pótolják: „kifejezést vagyunk bátrak adni egyben azon reményünknek, miszerint most már, miután a jelzett sürgős munkaidő szűnő félben van [a másnap] megindítható szigorú végrehajtást siker fogja követni, s oly helyzetben leszünk, a jelenbentől kezdve pontosan beterjesztendő 48 órai jelentéseinkben addigi mulasztásunknak rövid időn leendett helyrepótlását jelenthetni ”.m Háromévi tétlenség után Tiszaföldvár főbírója, mivel „a megyeháza építési költség kivetésére vonatkozólag több helybeli adófizető részéről különösen azon okon történt felszólamlás, miszerint némely adófizető adóelengedést nyert, amely eképen leírásba vett összeg mint kivetési alap után eső megyeszékház építési költség szintén leírandó lenne”, 1879. október 17-én írásban kért tájékoztatást az alispántól arról, hogy akiknek az állami adóját leszállították - mivel ez alapján írták elő a pótadót is - vajon a székházépítési pótadó alól is mentesülnek-e?209 Kérte továbbá az alispánt, hogy a megye az 1877, 1878 és 1879-es évekre esedékes kivetési összeget és „az ezen összeg kivetési alapjául szolgáló kivetési adó összeget lehetőleg adónemenként részletezve” küldje meg a településnek, valamint adjon tájékoztatást arról az alispán, hogy a késedelmi kamatot az állami adó mintájára, vagy a rendeletben szereplő 8 %-os kulcs alapján kell-e számítani.210 Sipos Orbán Tiszaföldvárról bekérte azoknak az adózóknak a lajstromát, akik az állami adó elengedése miatt székházépítési pótadó leszállítást is kértek, de a kivetés alapját jelentő összegekkel kapcsolatban - lévén, hogy az „állami adók összege a község elöljárósága által bizonyosan, sőt szükség képpen könyveltettek, és a törvényhatóság azon helyzetben nem lehet, hogy a különféle adónemek hullámzását nyilvántartsa, s ez első rendben a község kötelmei közé tartozik” - a kivetés alapját jelentő összeget nem küldi meg.211 A késedelmi kamatokat pedig - mivel az „az adófizetők mulasztásából származik” - értelemszerűen 8 %-ban határozta meg a leirat. 207 Uo. 208 Uo. (Beszúrás a szerzőtől: F.T.) 209 Tiszaföldvár elöljáróságának levele Sipos Orbán alispánhoz. Tiszaföldvár, 1879. okt. 17. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Közig. ir. Vármegyeház építési költségei 1879- 1881. Cs. 9. 210 Uo. 211 Sipos Orbán alispán levele Tiszaföldvár elöljáróságához. Szolnok, 1879. nov. 15. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Közig. ír. Vármegyeház építési költségei 1879- 1881. Cs. 9. 357
