Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
rendszabályok alkalmazását is kilátásba helyezte. A körrendelet értelmében „hogy minden félre értés elkerültessék s a felelősség helyes mértékben alkalmaztasson” már az utasítás kézhezvétele után 24 órán belül a település jegyzője, vagy elöljárója által aláírt elismervényben kellett visszajelzést adni az alispáni hivatalnak.185 186 Sipos Orbán alispán 1879. szeptember 29-én kelt körrendeletében azonban arról panaszkodott, hogy az e tárgyban kibocsátott korábbi utasítások „végrehajtásának eredménye egyáltalában nem felel meg az ahhoz kötött várakozásnak”, ugyanis számos településtől - így Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly, Tisza-Szalók, Törökszentmiklós, Csépa, Szelevény községektől - „már a rendelet vételét igazoló elismervény sem terjesztetett fel”.m Az 1877-79-es évekre kivetett összegek befizetéséről és hátralékairól szóló kimutatást a korabeli vármegyéhez tartozó települések közül is csupán Tisza-Püspöki, Tisza-Várkony, Déva-Ványa, Alattyán, Besenyszög, Tiszaszentimre, Tisza-Inoka, Czibakháza, Fegyvernek, Tisza-Vezseny, Tisza- Beö és Tisza-Ugh községek nyújtották be. Sipos Orbán szerint „ezen mulasztás már magában véve elegendőleg indokolná, hogy a rendeletek pontos végrehajtása tekintetéből szigorú rendszabályok alkalmaztassanak, s ha ez még ezen fennforgó esetben mellőztetik, csakis azon reményben történik, hogy az elöljáróságok jövőre kötelességeiket pontosan teljesíteni, s a még hiányzó kimutatásokat 1879. szeptember hó 30-ára beküldeni el nem mulasztandják”,187 Az alispán tehát - egyfajta pedagógiai szerepet is vállalva - a nyilvános elmarasztalás és dicséret eszközével élve, bízott abban, hogy ha lassan is, de a megye települései elfogadják, és magukra nézve kötelezővé teszik az új törvényhatóság működésének alapszabályait. De a körrendeletből az is nyilvánvalóvá vált, hogy „még kevésbé felel meg a várakozásoknak a székházépítési pótadó behajtása”, ugyanis, még azoknál is, akik legalább kimutatásaikat rendre benyújtották, nemcsak tetemes hátralék mutatkozik, de a pénzek igen lassú megyei pénztárba történő beszállítása is komoly problémát jelent.188 „Ilyen körülmények között sajnos, de más mód nem marad fenn, mint 1877. és 1878. évi hátralékok, és az 1879. évre kivetett székházépítési pótadónak kényszer eszközök felhasználásával leendő behajtatása ” - jelezte a várható következményeket az alispán.189 185 Uo. 186 Sipos Orbán alispán körrendeleté Mezőtúr, Szolnok város polgármesterének és a szolnoki részhez tartozó községek elöljáróihoz. Szolnok, 1879. szept. 26. JNSZML Alispáni iratok 1876-1894. Közig. ir. Vármegyeház építési költségei 1879-1881. Cs. 9. 187 Uo. 188 Uo. 189 Uo. 350
