Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

TANULMÁNYOK - BOTKA JÁNOS: Kunok-jászok katonáskodása és bandériumi hagyományai

mérnöki kimutatások alapján - egy-egy földkönyv (Liber Fundi) felfektetésére is, amelyekbe a személyenkénti megváltási összegeket és a kapott földek adatait jegyzik be. Ez a könyv, illetve a bevezetett „polgári földtulajdon” lesz az alapja minden birtokjogi kérdésnek, így a határ- területekből és pusztákból való későbbi részesedésnek is. Mivel azonban a redemptioban résztvevők a községük vagy városuk egész határára kivetett váltságösszeget megfizették, részarány szerinti jogosultság illette meg őket a földek és jövedelmek további elosztásánál is.

Az új birtokosok előtt - akik egyébként valamennyi településen a lakosság többségét (60-80%-át) tették ki18 - hamarosan feltárulnak a helyzet adta kedvező lehetőségek. S nem is marad el sehol sem ezen lehetőségek részükről történő teljes megragadása: növekvő erejük tudatában a redemptiohoz kapcsolt, illetve az arra visszavezetett tulajdonlást egy emberöltő alatt a Jászkunság egész életét átfogó elvvé fejlesztik, s ezzel meg is határozzák a Kerületek és az egyes communitások esetében is a számukra kedvező viszonyokat. Több vonatkozásban még 1848 utánra is.

Elmondható tehát, a redemptio kettős értelemben tette jászkunná a jászkunsági embert: 1. A diploma elnyerése szabadságot és jogegyenlőséget teremtett egységesen minden itt élő számára. 2. A megváltás gyakorlati megvalósulása azonban a Jászkun polgár” -i státust már csak a redemptioban anyagiakkal résztvevőknek biztosította, a terület többi lakójának a szabadságot hagyta meg csupán. Az adott időszak tehertételeihez történő egyszeri hozzájárulás, illetve annak mértéke szabta meg a hozzájáruló jogait s a kapcsolódó kötelezettségeket, ez jelölte ki társadalmi helyét is. A megváltásban „megfelelő” összeggel résztvevők teljes jogú lakosok, redemptusok lettek. Ezzel így meg is szűnt a jászkunságiak jogegyenlősége, s már csak a Kerületen kívüliek látták valamennyiüket egyformán „nemes jászkunnak”.

A kiváltságlevelekben foglalt jogok összessége döntően a redemptusokra szállt, választási és választhatósági joggal csak ők rendelkeztek. Például minden birtok-, telekszerzésnél, bérletnél is elsőbbségük lett az irredemptusok (kevésbé tehetősek) ellenében, miként azoknak is az inquilinusokkal (zsellérek) szemben. A redemptusi jogállást a Kerületek útlevelében is feltüntették. Folyamatosan haladt előre a jászkun társadalom vezetésének teljes kisajátítása, a teljes jogúak közül kerültek ki a települések, az egyes kerületek, illetve a Jászkun Kerület irányítói és tisztségviselői. Érdekeiket többnyire az egész közösség általános érdekeként tudták

BAGIG. 1991. 222. p.

30