Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876–1878 között. II. rész
sorrendjét jóváhagyó közgyűlési határozatból, részben az alispáni beszámolóból, illetve a fennmaradt, 1877. márciusában átdolgozott, s az eredeti jeligéket és ekkor már a tervezőmérnökök aláírását is tartalmazó tervrajzokból pontosan meg lehet állapítani.17 A „Megfogyva bár, de törve nem” című pályázat szerzője Benkó Károly, míg „Az alkotmány védbástyája” című pályázat szerzője Pártos Gyula volt.18 A név szerint említett, az értékelők által dicséretben részesített további pályázók kilétét a székházépítés ügyében tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvéből lehet azonosítani.19 E szerint - „a székház építési tervezeteihez csatolt jeligés levelek” felbontása után - a díjazottakon kívül még 4 pályaművet tartottak méltónak arra, hogy elismerésben részesüljenek. Ezek a „Magyarország nem volt, hanem lesz”, a „Tisza”, az „1877”, valamint az „S. K. ” jeligéjű tervek voltak, amelyeknek szerzői sorrendben a következő, név szerint is megemlített építészek, építőmesterek voltak: Freund Vilmos, Makay Endre, Székessy József és JNSZML Tervrajzok gyűjteménye V. 43., V. 53., V. 57. a., b., V. 58., V. 88., V. 106. (Megyeháza tervrajzok) Megj.: A JNSZML Tervrajzok gyűjteménye dokumentumegyüttesben különböző számokon található, a megyeháza tervpályázatra 1877-ben beérkezett tervrajzokból, a dokumentumok össze válogatása, restaurálása és digitalizálása után 2009-ben külön gyűjteményt alakítottunk ki. Pártos Gyula (Apatin, 1845. - Bp., 1916. dec. 22.) tervezőmérnök, építész. A pesti József Ipartanodában tanult, hol Szkalnitzky Antal volt a mestere. Tanácsára Hauszmann Alajossal és Lechner Ödönnel a berlini Bau-Akademie-n folytatta tanulmányait. Később Lechnerrel közös irodájukban a szervezői feladatokat Pártos látta el, míg a pályázatok és megvalósult művek Lechner művészetét tükrözik. Önállóan tervezte a félegyházi római katolikus templomot, a kecskeméti református templom bazárját, a zombori színházat. Lechner Ödönnel együttes főbb alkotásai a budapesti Váci utcai Thonet-ház, a Bajcsy- Zsilinszky út 43. sz. bérház (1871-72), a szegedi városháza (1881-84), a budapesti MÁV nyugdíjintézet bérháza (1883 - 84), a kecskeméti városháza (1892-94), az Iparművészeti Múzeum (1891-96), amelynek felépítése után Lechnerrel együttműködésük megszűnt. Benkó Károly (Nagyszentmiklós, 1837. nov. 4. - Rákospalota, 1893. aug. 24.) kőműves, építész. Számos középületet épített (győri zsinagóga, eperjesi evangélikus kollégium, fóti református templom, dobsinai evangélikus templom). 1883-tól ipariskolai tanár volt. 1870-ben Kolbenheyer Ferenccel a nyergesújfalui cementgyár alapítója. Fia, Medgyaszay (sz. Benkó) István (1877-1959) ugyancsak elismert építész volt, akinek műveiben a népi, elsősorban az erdélyi építészet elemei bukkannak fel, de hatott rá más egzotikus tájak (különösen Egyiptom és India) építészete is, s előfutára volt az organikus építészetnek is. In.: Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990. Online változat. Magyar Elektronikus Könyvtár http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ (Letöltés dátuma: 2010. jan. 15.) JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye kgy. jkv. 2/1877. 1877. márc. 19. 297
