Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - CSŐKE TIBOR: Ipolyi Amold törökszentmiklósi évei, különös tekintettel Mátyás király korvinái megtalálására
Kezdeményezője volt Munkácsy Mihály hazai elismerésének, s Krisztus Pilátus előtt című festménye hazai bemutatásának.88 A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium 1871. október 24-én értesítette Bartakovics Béla érseket arról, hogy a király szeptember 23-án Ipolyit besztercebányai püspökké nevezte ki. 1871. december 22-én a pápa megerősítette kinevezését besztercebányai megyéspüspökké. Püspökké pártfogója, Bartakovics Béla érsek szentelte az egri főszékesegyházban 1872. április 14-én. Ez alkalomból az érsek fényes lakomát adott Ipolyi püspök tiszteletére, amelyen Aszalay József, a kor pohárköszöntéseiről is híres szónoka mondott tósztot Ipolyi Stummer Arnold tiszteletére: Kedvenc tanulmányai lévén a történelem, szépművészet, ékesszólás, de különösen - miáltal európai hírnévre tön szert - a régészet, hogy senki szemére ne vethesse, miszerint régész és pap létére fiatal nőnek udvarol: ő. Mint maga a megtestesült régészet, határozottan kijelenté, hogy azon nőnek, ki az ő hódolatára számít, legalább is 400 évesnek kell lennie; de minél korosabb, annál kedvesebb. Minden latin szertartású papnak tudnia kell a latin nyelvet; de három európai miveltebb birodalomban is alig lelnénk valakit, ki a szép latin nyelvet oly mérvben bírja, mint Ipolyi Arnold. ”.89 Besztercebányai püspöki székét 1872. május 2-án foglalta el. Püspöki jelmondata: Deus et Patria!, azaz Isten és Haza! hűen tükrözi hitvallását. Érdekesség, hogy abban az egyházmegyében lett püspök, ahol született, s a papi pályát választotta. Egyházmegyéjében püspökként műemlék-templomokat állíttatott helyre, iskolákat építtetett. Tevékenysége Besztercebányán sem maradt kizárólag egyházi: női ipariskolát, szakipari tanműhelyeket emelt, különös gondja volt az ifjúság lelki és szellemi nevelésére, könyveket adott ki szlovák nyelven, megírta Besztercebánya műveltség-történeti vázlatát, felújította városa műemlékeit, s mindezt saját költségén tette. 1886. február 18-án nevezték ki a leggazdagabb magyar egyházi javadalom, a Szent László alapította váradi püspökség élére. Nagyváradi megyéspüspöki kinevezését július 7-én a pápa megerősítette, székét július 12- én foglalta el. Ám betegeskedni kezdett, s alig négy hónapnyi kormányzás után, 1886. december 2-án, 64 évesen elhunyt, miközben karácsonyi beszédét fogalmazta. Teste a nagyváradi székesegyház kriptájában, szíve pedig Besztercebányán nyugszik. Eger, 1872. április. 23. 17. Szám. 133. p. Munkácsyt Ipolyi iskolateremtő művésznek tekintette. A művész hazatértében játszott szerepét Aggházy Gyula egy festménnyel is megörökítette: Ipolyi üdvözli Munkácsyt 1882-ben címmel. 282
