Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

TANULMÁNYOK - CSŐKE TIBOR: Ipolyi Amold törökszentmiklósi évei, különös tekintettel Mátyás király korvinái megtalálására

egri káptalanba került. A káptalan jegyzőjeként azonban nem zárkózott el a hitszónoki tevékenységtől sem. Kinevezése 1863. március 8-án73 érkezett meg. Ez alapján, mint törökszentmiklósi plébános 1863. március 8. után használta az egri kanonoki címet. Utódja, Szabó Zsigmond, addigi tiszabői plébános és érd. esperes törökszentmiklósi kinevezése 1863. július 16-áig történt meg.74 Ipolyi július 21-én még keresztelt Törökszentmiklóson, majd egri szolgálatát 1863. augusztus 3-án kezdte el.75 *

Ipolyi Arnold így búcsúzott Törökszentmiklóstól: „(Nemes bucsuvétel.) Ipolyi Arnold egri kanonok, a napokban Török-sz. -miklóstól, - hol három éven át lelki pásztor volt, - bucsutvevén, tekintettel a mostani ínségre, a városhoz intézett levelében híveinek 1500 ftot meghaladó párbéri tartozását elengedte. ”.16 Tette mindezt az 1863-as nagy aszály, majd az azt követő éhínség hatására is.77 így írt erről Tóth Sándor: „Oly rendkívüli száraz tavasz és nyár volt, hogy sem embernek, sem jószágnak nem volt mit ennie. A nép éhínségbe jutott, s boldog volt az aki tavalyi korpából sütött kenyéren tengődhetett. S voltak olyanok, akik a korpát jurészporral szaporították. ”.78

A főpap Ipolyi, mint egri kanonok, majd besztercebányai, illetve váradi püspök

Új szolgálati helyén a káptalan jegyzőjeként az egri káptalani birtokok, alapítványok kezelője lett, tehát papi feladatai mellett gazdasági tevékenységet is folytatott. A káptalan ügyeinek intézése, a temérdek teendő láttán lemondott az Akadémia archeológiái bizottságának előadói és szerkesztői tisztéről: „(A Magyar Tudományos Akadémia) bölcsészeti, törv. és történettudományi

Katholikus Néplap, 1863. április 14. szám. 112. p.

Eger, 1863. július 16. 5. szám. 22. p.

Eger, 1863. augusztus 5. 1.6. szám. 47. p.

Vasárnapi Újság, 1863. augusztus 9. 287 p.

Az 1863-as aszályról, az alföldi szárazságról, majd az azt követő éhínségről írt regényt 1938-ban a kor egyik legnépszerűbb írónője, a törökszentmiklósi születésű Zsigray Julianna. A regény először A római százados, majd meglepő módon a második kiadása Ég az Alföld címmel jelent meg 1941-ben (ill. 1942-ben). Zsigray Julianna Serák lányként született, s gyermekéveit a Törökszentmiklós melletti családi birtokon töltötte, a Serák-dűlőben. Édesapja, Serák Károly Törökszentmiklós közéletében is aktív nagybirtokos volt.

TÓTH Sándor: Vázlatok Törökszentmiklós múltjából. Törökszentmiklós, 1957. 112. p.

279