Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

TANULMÁNYOK - CSŐKE TIBOR: Ipolyi Amold törökszentmiklósi évei, különös tekintettel Mátyás király korvinái megtalálására

addig az épületben. Rájöttek, hogy lennie kell még legalább két teremnek, ahová őket nem engedték be, s így a további könyveket ott sejtették.

Az újabb engedély megszerzése sem volt egyszerű feladat, s a kilátástalannak tűnő várakozást egy szerencsés véletlen fordította kedvező irányba: a nagyvezírnél magánfogadást nyertek, „némileg titkos” látogatást tehettek, melyet egyik menekült derék hazánkfia, az akkori nagyvezír - korábban külügyminiszter - Fuad pasa61 kertésze Sipos György62 járt ki számukra.

Az engedély megszerzésével május 26-án került sor az újabb könyvtárlátogatásra, amikor mintegy 50 kódexet, és egyéb könyvet hoztak eléjük. Ezek közül „nevezetesen 9 darab ismét Mátyás király codexei előbb leírt ismeretes jellegeivel bírt... ”.63

Többszöri bejutást már semmilyen módon nem tudtak kieszközölni a töröknél, így május 31-én a Lloyd Társaság gőzösén Konstantinápolyból Athénba hajóztak. Itt néhány nap régészeti tanulmányozás után indultak Magyarországra. A három akadémikus visszatértével Ipolyi Arnold 1862. június 16-án számolt be az Akadémiának konstantinápolyi tapasztalataikról.64

Kecsedzsizáde Fuad (1815-1869) tudós, költő, az első modem török nyelvtan szerzője, államférfi.

Sipos György magyar emigráns, a keleti magyar emigráció életének egyik szervezője, aki Vidin után Sumlára kerülve az ottani magyarok leghíresebb találkozóhelyét az ún. Sipos-Várady-féle kaszinót hozta létre.

A Magyar Tudományos Akadémia 1862. június 16-án tartott kisgyűlésének jegyzőkönyve a K. 1425. sz. kötetben.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára: Kisgyűlések

jegyzőkönyvei, 1862. (K. 1426 kötet) 113-127. p.

270