Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

TANULMÁNYOK - PAPP IZABELLA: Egy görög származású országgyűlési képviselő Túrkevén 1849-ben

zászlajok alá azon félelemből, hogy ők is sorsot húzni kénytelenek leendenek, esküdni nem akartak, keményen megróttam. ”.54

A szűkszavú bejegyzés valójában egy hatalmas botrány kiindulópontját jelentette. A „Sellye, júl. 31. ” keltezésű tábori levélben Pompéry ugyanis meglehetősen indulatos hangnemben bírálta a győri nemzetőröket, akik nem akartak felesküdni a zászlóra. Kemény szavakkal ítélte el gyávaságukat, s Petőfit idézve sehonnai bitang embernek nevezte a győri polgárokat. Különösen figyelemre méltó, amikor a görög ősök leszármazottja éppen német voltuk miatt bírálja a szerinte gyáva városi polgárokat: „mit tevétek ti idegen nevű és ajkú gyermekei e’ mindentadó magyar hazának?” Hát mivel vagytok ti jobbak, mint mi, mint e’ magyar nép, melly ide, ha kell, halni jött?”.55 Míg az egyszerű nép bármikor kész meghalni is a hazáért, a polgárságnak „drágább rongy élete, mint a haza becsülete” - írja a Petőfi szavait kölcsönző harcias nemzetőr.

A győri nemzetőrök körében olyan óriási felháborodást keltett az írás, hogy emiatt a lap szerkesztője Pestre „menekült” és a Kossuth által szerkesztett Hírlap hasábjain tette közzé, hogy lemond a lap szerkesztéséről, annak kiadását megszünteti.56 Pompéry Jánosnak pedig többen azt javasolták, hogy a közeljövőben lehetőleg ne látogasson Győrbe.57

A későbbi lapszerkesztő és újságalapító nevéhez tehát ebben az időben egy lap megszüntetése fűződött. Maga röviden így örökítette meg naplójában a történteket: „A táborból írt IV. levelem a győri polgárok közt formális lázadást idézett elő. Palit üldözék, megtámadtatásomra többen szövetkezének. Ily nép nyilvános élete orgánmot nem igényelhetvén, a „Hazánk” megszüntetett. Engem senki sem mert megtámadni. Éretlen filiszterek. ”.58

Pompéry János naplójában gyakran kifejezi türelmetlenségét a hadvezetéssel szemben is, úgy véli, nem lépnek fel kellő határozottsággal Jellaéic ellen, aki szeptember 11-én bevonult a Muraközbe, s a Murán átkelve akadály nélkül vonult Nagykanizsa felé.59 Többször is megfogalmazza, milyen szívesen

Uo. 12. p.

MARTINKÓ András: Hogyan szűnt meg a győri „Hazánk”? In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1966. 381-383. p.

Uo. 383. p

Uo.

Kézirat 18. p.

Jellaéic csapatai augusztus 8-10. között megszállták Verőce, majd augusztus közepén Szerém megyét. Ottinger távozása után a magyar oldalon egy időre fővezér nélkül maradt a Dráva-vonal, s szervezetlenség mutatkozott a nemzetőrség váltását illetően is. HERMANN R. 2001. 120-121. p.

221