Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - PAPP IZABELLA: Egy görög származású országgyűlési képviselő Túrkevén 1849-ben
Későbbi életpályája során Széchenyi vált a nagy példaképévé, s élete végéig az ő életművét és emberi magatartását tekintette követendőnek. Pompéry János a reformok őszinte híveként lelkesen, ugyanakkor a politikusok közötti ellentéteket látva némi aggodalommal figyelte a pozsonyi országgyűlésen elhangzó hozzászólásokat és vitákat. „Isten hozd áldásodat ránk, e nemzet annyit tűrt, kiérdemelte a vigasztalás napját. Éljen a haza”! - írta naplójába nem sokkal a forradalom előtt.39 A márciusi forradalmat örömmel üdvözölte, s nem volt kétséges, hogy maga is tevékenyen részt kíván venni az eseményekben. „Az ember alig tudja megszokni a boldog érzetet. Magyarországban a sajtó szabad. Gr. Batthyány Lajos a magyar önálló független és felelős minisztérium elnöke. A nemzetőr sereg, népképviselet, Stancsics szabad. Közteherviselés, papi tized megszüntetése, nehány rövid nap eredménye. Az ausztriai örökös tartományok alkotmányt nyertek. De minderről, ha nyugodtabb leszek, ha e mély szilaj öröm csendesebb leend, bővebben. ” - írta a sorsfordító napok eseményeinek lelkes hangulatában.40 Szemere Bertalannal való ismeretsége nyomán - aki az első felelős minisztériumban belügyminiszteri tárcát kapott - kezdetben annak belügyi titkára volt, majd 1848. július 6-tól a Veszprém megyei Marcaltői járás nemzetőreivel indult a Dráva-vonal védelmére.41 Ezen a napon kezdte írni újabb naplóját, ami a következő sorokkal kezdődik: „A marcaltői mobilizált nemzetőrökkel délután Pápára mentem. Délelőtt tértem vissza Pestről, s néhány óra múlva indultam a drága hon védelmére. ”.42 Pompéry János naplója 1849. november 28-ig tartalmazza a szabadságharc alatt írott hosszabb-rövidebb feljegyzéseit. Legrészletesebben a Dráva vonalon nemzetőrként töltött időről ír, s szemléletes képet ad a számos átvonulás során szerzett élményeiről, hangulatairól. A naplóban az átvonulások, a hosszú, olykor tervszerűtlen menetelések meglehetősen részletes módon kerülnek megörökítésre, amikor pedig mozgalmas hadi eseményekre, harcokra kerül sor, csupán egy-egy sor, olykor csak egyetlen szó kerül bejegyzésre. Pompéry János a szabadságharc alatt készült feljegyzéseit bizonyára a későbbiekben kívánta kiegészíteni, de eddigi ismereteink szerint erre nem került sor. Országgyűlési naplóm 1843-diki december 1-jétül az orfszág]gyűlés végéig. 33-34. p. OSZK Quart. Hung. 2644. Uo. HERMANN Róbert: 1848-1849. A szabadságharc hadtörténete. Bp. 2001. 119. p. Pompéry János kéziratos naplójának jelenleg csupán az elsó része hozzáférhető az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában, ezért a gépelt másolat oldalszámaira hivatkozunk, (továbbiakban: Kézirat) 1. p. 218
