Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - ELEK GYÖRGY: „Értünk Kunság mezején”… Táplálkozástörténeti adatok Karcag város 18. és 19. századi irataiból
Tejtermékek A tehéntejből és a juhtejből készített élelmiszerekre szintén az egri vár számadásaiban találunk rá először az írott forrásokban. A kunságiak ugyanis meghatározott mennyiségű sajtot (darabszám) és vajat (pinttel) voltak kötelesek az egri várba szolgáltatni, de a vajat a török földesúr is elvárta.53 A 18. és a 19. század vizsgált időszakában is találunk utalásokat sajt és vaj vásárlására, konyhai felhasználására. A tehéntej feldolgozása (tejfel, túró, sajt, vaj készítése) a háziasszonyok munkája volt, a juhtejből a juhászok vagy azok feleségei készítettek gomolyát zsendicét, vajat.54 Úri konyhában szívesen főztek vajjal, a sajt pedig általánosan kedvelt eleség volt. A sajtkészítés eszköztárából 1779-ben jegyezték fel a „sajtruhát”, azaz azt a kendőt, amiben a gomolyát kicsepegni felakasztották.55 Miután megszáradt a héja, megszegték, elfogytáig kosárban tartották. A karcagi piacon mindennapos árucikk volt. Gyümölcsök Fényes Elek fentebb már idézett leírásában azt olvashatjuk, hogy a gyümölcsfákat a Nagykunságon „csaknem kirekesztőleg a szőlőskertekben látni, mellynél fogva gyümölcsben érezhető a szükség, s áltáljában ennek termesztésére s nemesítésére kevés gond fordíttatik. Egyébiránt sárga és görögdinnye nagy bőséggel van, 's Kisújszálláson és Kardszagon egy Takáts nevű görögdinnye faj a magyarországi leghíresebb dinnyékkel vetekedik”.56 Másutt azt írják, hogy gyümölcs is megfelelő mennyiségben terem, de ez nyilvánvaló tévedés, hiszen a levéltári adatok Fényes Elek állítását igazolják. Szőlőnek, dinnyeföldnek, káposztának, illetve ezek termesztésének már az 1591-92. évi defterben nyoma van, de a település 16-17. századi többszöri pusztulásából gondolható, hogy a gyümölcsöskertek telepítése és művelése a 18. század elején beálló békés korszakban teremtődött újra. Az első karcagi szőlőskertek létesítéséről pedig 1720-ból van tudomásunk, amikor 53 GYÁRFÁS I. 4. köt. passim; BOTKA J. 1987. 205-248. p. 54 JNSZML Kg. v. It. 1814. február 3. 80. A fejős juhászok bére 1814-ben hat bárány, 6 véka búza, egy pár csizma, 6 forint és a vasárnapi fejés tej volt. Ez utóbbira 1742-ből (február 4.) is van adat. 55 56 138 JNSZML Kg. v. lt. Tanácsülési jkv. 1779. augusztus 19. FÉNYES E. 1836.
