Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: A jászkunokról női szemmel
ismét férjhez ment, hitbérén, jegyajándékán és hozományán kívül, előző férje ingóságaiból csak egy gyermekrészt követelhetett. A hitbér értéke a kerületben változó volt. A redimált földtulajdonhoz igazodott, s a megváltási ár arányában állapították meg, minden esetben a férj vagyoni helyzete szerint. Azokban az esetekben, amelyekben a férj a vagyoni aránynál magasabb hitbért kötött ki, az örökösök megtámadták, megtámadhatták a végrendeletet. A hitbért az özvegyasszony - a rokonok beleegyezésével - akkor is megtarthatta, ha ismét férjhez ment. Kunmadarason 1772-ben néhai Csatári György özvegye férjhez ment Dús Jánoshoz. Az új házasságba vitt vagyona egy fias tehén és 15 váltóforint volt, amit még az apjától kapott hozományba, továbbá a Csatári György által reá hagyományozott hit rész, ami 10 Rft áru földből és 50 Vft-ból állt. Mindezt az özvegy a két fiának és a rokonságnak a beleegyezésével vihette a Dús Jánossal kötött házasságba.133 A rokonok könnyedén kisemmizhették az özvegyasszonyt, ha néhai férje végrendeletében nem szabta meg pontosan mi illesse feleségét. Például, igen felszínes meghatározása a kötelezően kiadandó hozománynak az a kitétel, hogy „mostani feleségemnek allaturája is volt ollyas házi egyet-más, mely új mentéje vagyon is, igen magáébul áll”.134 A mente tulajdonjogát a rokonok nem vonhatták kétségbe, de hogy mi tartozott még a hozományba azt nem lehetett tudni. Vélhetően a többi örökös jóindulatától függött, hogy mit ismertek el a hozomány tartozékának. Szili Anna135 a békés egyezséget választotta. Ő elhunyt férje javaiból 140 Rft-ot kapott allatura megváltásba. A pénzről kötelezvényt adott a többi örökösnek, és megígérte, hogy őket többet örökségért nem háborgatja. A hozományhoz hasonlóan a hitbér és a móring136 az asszony külön vagyona volt. Férje halála után az özvegyet megillették azok a vagyontárgyak, amelyek a móringba tartoztak vagy, amelyeket a móringból vásárolt. A jog és a gyakorlat azonban nem mindig egyezett. Ha a végrendeletben nem nevesítették mi tartozik a móringba, akkor a többi örökös könnyen megakadályozta, hogy a férjhez menni szándékozó JNSZML Kunmadaras Rsz. 1. 1772. febr. 14. BKML Kf. It. N°18 Capsa 1 Fasc. 2 N°23/ Csábrádi András végrendelete 1768. BKML Kf. lt. N°18. Capsa 1. Fasc. 2 N°17/1773-74. Móring = a házasságkötéskor a férjtől kapott jegyajándék; hitbér = a feleségnek ígért azon javak összessége, amelyeket a házasságban vállalt kötelességek teljesítéséért ígért a férj. A hitbért a felesége akkor kapta meg, ha a kötelezettségeket teljesítette és a férj hamarabb halt meg. A Jászkun Kerületben esetenként az írásba foglalt hitbér levelét móringlevélnek nevezik. 119
